2024. május 4. - Mónika, Flórián

Parlagfűország

Magyarországon 2,5 millió ember küzd az allergia legjellemzőbb tüneteivel, vagyis a rohamokban jelentkező tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel - hangzott el a Magyar Tudomány Akadémia könyvtártermében tartott keddi konferencián.
2008. április 22. kedd 14:55 - Hírextra
A Tégy a parlagfű ellen Közhasznú Alapítvány szervezésében megrendezett eseményen az egészségügyben dolgozó szakemberek tartottak előadásokat arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki allergiában szenved, illetve miként lehet felkészülni a parlagfű szezonra.

A konferenciát Áder János, az Országgyűlés fideszes alelnöke nyitotta meg, aki 2,5 évvel ezelőtt hozta létre kollégáival együtt a Tégy a parlagfű ellen Alapítványt.

"Létrejött egy hasonló nevű egyesület is. Mindkettőben olyan emberek dolgoznak, akik maguk is érintettek, vagy családjukban van, aki allergiás" - mondta a távirati irodának Áder János.
A parlamenti alelnök szintén küzd ezzel a betegséggel. "Nekem későn alakult ki, körülbelül öt évvel ezelőtt. Ez is azt mutatja, hogy felnőttkorra is allergiássá válhat valaki" - fogalmazott Áder János.
Az Alapítvány annak érdekében, hogy minél többen foglalkozzanak a témával, és értesüljenek az allergiával kapcsolatos kezelési módokról, új kutatási eredményekről konferenciákat szervez. Emellett karitatív tevékenységet is végez, tavaly például 100 gyermeknek biztosítottak kéthetes ingyenes kúrát a Gellért-fürdő sóbarlangjában.

A keddi konferencián Pintér Judit, fül-orr-gégész, allergológus főorvos előadásában kifejtette: az allergia az immunrendszer betegsége. A magyar lakosság 20-25 százalékát érinti. Leggyakoribb a parlagfű-allergia. A növény Amerikából került Európába szennyezett gabonaszállítmányokkal az első világháború után. Mára gyakorlatilag az egész országban fellelhető.

Elterjedtségének oka, hogy rendkívül igénytelen növény, szárazságtűrő és jól alkalmazkodik az európai éghajlathoz. Egy tő 60 ezer ellenálló magot termel, amely 30-40 évig is megtartja csíraképességét.

Magyar Donát, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa egy többéves kutatás eredményeiről számolt be. Kollégáival azt vizsgálták, milyen természetes ellensége van a parlagfűnek. Kutatásaik során megállapították, hogy Magyarországon őshonos három levéltetűfaj negatív hatással van a parlagfű fejlődésére és pollenkibocsátására.

A vizsgálat során üvegházi körülmények között tettek ilyen levéltetveket parlagfűre és azt állapították meg, hogy a növények később virágoztak, csökkent a magasságuk és jelentősen kevesebb pollent bocsátottak a levegőbe. Ám szabadföldi körülménynek között már korántsem voltak ilyen jók az eredmények. Nem változott a növénymagasság, a pollenszám pedig nem csökkent.
Magyar Donát szerint ez azt bizonyítja, hogy a természet magától nem győzi le a parlagfüvet.
Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus főorvos arról számolt be, hogy az allergia leginkább a 20-30 éves korcsoportot érinti. Érdekes, hogy 30 éves korig előfordulása a férfiaknál, míg 30 év felett a nőknél gyakoribb.

A szakemberek szerint sokat lehetne tenni az allergia megelőzéséért. Például csökkenteni kellene a környezetszennyezést, irtani a gyomokat és általában javítani a környezeti kultúrát. A pácienseknek csökkenteniük kellene a dohányzást és jobban odafigyelhetnének az egészséges életmódra is.

Ami a kezelést illeti, a külföldön elérhető allergiakezelések szinte mindegyike hozzáférhető már Magyarországon is, csak az a kérdés, hogy ki mennyire tudja kinyitni a pénztárcáját.

Hogy melyik a leghatásosabb, azt minden esetben egyénileg kell meghatározni, hiszen ami az egyik betegnek használ, az a másiknak már nem biztosan hatásos. A gyógyszeres kezelés mellett alkalmazható még akupunktúra vagy fényterápia is.

A jelenleg ismert egyetlen nem tüneti kezelés az immunterápia. Korábban csak injekciós formája létezett, ma már szájon át szedhető változata is ismert, és Magyarországon is kapható. Lényege, hogy az allergiát kiváltó úgynevezett allergént hosszú időn át, minimum három évig, szigorúan meghatározott és ellenőrzött, emelkedő, majd fenntartó adagban szedi a beteg. A hatás már a második évben megmutatkozik.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását