Tudomány

Titkos barlangokat keres a NASA a Holdon – nem véletlenül

A NASA három új tudományos küldetéssel készül az első tartós emberi holdbázis létrehozására: föld alatti lávacsöveket kutatnak, rejtett vízjégkészletek után kutatnak, és a Hold felszínét fenyegető veszélyeket vizsgálják. Az eredmények meghatározhatják, hol élhetnek biztonságosan a jövő űrhajósai, és milyen erőforrásokat használhatnak fel a Földtől távol.

Megszegte az élet egyik alapvető szabályát egy apró élőlény

Egy angliai édesvízi tó apró élőlényének vizsgálata során olyan genetikai kódot fedeztek fel, amelyben két, általában a fehérjetermelés végét jelző jel teljesen más feladatot kapott. A felfedezés a genetikai kód rendkívüli rugalmasságára utal.

Esőcsinálók: drónokkal vetik be a felhőket

Drónokkal és ezüst-jodiddal próbálják esőre bírni a felhőket, miközben a vízhiánnyal küzdő régiók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a felhőmagvasítás iránt. A technológia ígéretes, de hatékonysága, környezeti hatásai és biztonsága továbbra is komoly kérdéseket vet fel.

Nobel-díj a molekulák tükörképes rejtélyének megoldásáért

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a 2026-os kémiai Nobel-díjat azért a munkáért, amely közelebb vitt annak megértéséhez, hogyan alakulhat ki a molekulák „egykezűsége”, vagyis a homokiralitás. Felfedezéseik azt is lehetővé tették, hogy a vegyészek egy kémiai reakció során célzottan a kívánt tükörképi molekulaváltozatot állítsák elő.

A böjt eddig rejtett hatását fedezték fel a kutatók

A többnapos böjt jóval többet változtat a szervezet működésén annál, mint hogy a test egyszerűen elkezdi felhasználni a tartalék zsírt. Egy 2024-ben publikált kutatás szerint a hosszan tartó teljes kalóriamegvonás több szervrendszerben is összehangolt biológiai változásokat indít el, amelyek közül számos csak körülbelül három nap után válik igazán érzékelhetővé.

Egyre több fiatalnál diagnosztizálnak előrehaladott vastagbélrákot

Egy amerikai kutatás szerint a vastag- és végbélrák a fiatalabb korosztályban is egyre nagyobb figyelmet igényelhet, miközben a betegséget sok esetben csak előrehaladott állapotban ismerik fel. A kutatók 84, legfeljebb 21 éves beteg adatait elemezték, akiknél 2012 és 2023 között diagnosztizáltak vastag- vagy végbélrákot.

Megváltoztatja az agyunkat a mesterséges intelligencia

Amikor egy kérdésre már nem nekünk kell megtalálnunk a választ, amikor egy szöveget néhány másodperc alatt összefoglal a mesterséges intelligencia, vagy amikor egy ötletet azonnal kidolgoztatunk vele, valami megváltozik az emberi gondolkodásban. De vajon csak időt spórolunk, vagy közben az agyunk működését is átformáljuk? A kutatók egyre többet vizsgálják, hogyan hat az AI rendszeres használata a memóriára, a figyelemre, a problémamegoldásra és a kritikai gondolkodásra.

Meglepő mágneses „időkapszulát” találtak a Holdon

A Chang’e–6 kínai holdmisszió által a Hold túlsó oldaláról hozott talajmintákban olyan vasfázist fedeztek fel a kutatók, amelyet természetes holdi mintában korábban még nem azonosítottak. A γ-Fe apró részecskéi a Hold ősi mágneses történetének megőrzésében is fontos szerepet játszhatnak.

Az okosszemüveg lehet a következő nagy technológiai áttörés

Már nemcsak a telefonunkat nézhetjük, hanem a digitális világot is magunkkal vihetjük - az okosszemüvegek pedig egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy a mindennapi élet természetes részévé váljanak.

Robotként tör előre az agyevő amőba – most rájöttek, mi segítheti az agyba jutását

Újabb részleteket tártak fel a kutatók a hírhedt „agyevő amőba”, a Naegleria fowleri viselkedéséről. A mikroszkopikus élőlény egészen különleges módon mozog szűk járatokban: szinte megállás nélkül halad előre, és ritkán fordul vissza. Ez a tulajdonsága szerepet játszhat abban, hogy ritka esetekben a fertőzés során az orrból egészen az agyig eljut.