Fenomenális kozmikus erő - egy ici-pici csővezetékben

Manapság már nem csak a gazdaság és a politika nagy része, hanem a diplomácia is az energiaszektorhoz igazodik - ha más nem, ennyi tanulsága biztos hogy van Európa számára is Putyin hétfői, kétnapos kínai látogatásának. Az üzletemberek és kormányilletékesek által kísért kormányfői látogatás során csaknem 3,5 milliárd dolláros összértékű szerződések keletkezetek, amelyek az energiaipari, politikai és katonai kapcsolatok erősítését szolgálták - de újabb, hatalmas jelentőségű szerződést is terveznek, amelyben kizárólag a gázszállításról van szó.

A még pontosan le nem tisztázott tervek szerint a Gazprom 70 millió köbméter földgázt adna el Kínának évente, valamint szó esett az orosz cseppfolyós földgáz kínai importjáról is - igaz ez csak a jövő évtől indulna be. Bár az aláírás még nem történt meg, és az árról is kemény viták folynak, de a szerződés minden bizonnyal meg fog születni. Az hogy pontosan mikor, mennyiért, és miként, nem is túl lényeges nekünk (Európának), mint a megállapodás konkrét megléte. Igaz, hogy az ügylet akár a Nabucco megépülésbe is bekavarhat, de úgy néz ki ez a „legkisebb” probléma.

A megállapodás jelentősége - Kína

Kína számára a „paktumnak” inkább van stratégiai, mint külpolitikai jelentősége. A viszony javítása ugyanis nem szolgálja különös képen a kommunista óriás érdekeit, mivel így kissé bátortalanabbak lesznek vele az európaiak az USA-val egyetemben, miközben szeretne mindenkivel pozitív gazdasági kapcsolatot fenntartani. Oroszországgal talán csak globális külpolitika miatt éri meg jobban barátkozni számára: ugyanis nem egy Észak-Koreát vagy Iránt sújtó szankciót akadályozott már meg kettőjük közös vétója.

A stratégia jelentősége pedig pofonegyszerű: Kína megpróbálja az összes lehetséges módszerrel energiához juttatni gombaként növekvő gazdaságát, így logikus lépés a földgázban gazdag Oroszországgal való szerződés. Előzőekben új, fosszilis tüzelésű erőműveket, atomerőműveket, napkollektorokat, szélerőműveket, biomassza-erőműveket épített, és mind európai „szomszédjaival”, mind Afrikával energiaalapanyag-vásárlási szerződéseket kötött. Tehát Kína számára teljesen mindegy hogy honnan van, a lényeg az, hogy energia legyen nyerhető belőle. (Annyi azért megjegyezendő, hogy a „zöld-energiák” százalékos aránya folyamatosan növekszik, ami könnyen a klímaváltozás elleni harc egyik éllovasává teheti).

A megállapodás jelentősége - Oroszország és Európa

Oroszorzságnak Kína hatalmas új piacot jelent - ami rossz hír Európa számára. Ugyanis közismert, hogy Európa függ az orosz energiától (elsősorban a földgáztól), de az már korántsem, hogy eme függés gazdaságilag kölcsönös.

Ugyanis Oroszország számára eddig Európa volt az egyetlen jelentősebb piac, ahol földgázkincsét értékesíteni tudta, így a vezetékek esetleges elzárása neki is óriási gazdasági hátránnyal járt (például az ukrajnai vita folyamán). Bár Kína "végtelen" energiaéhsége ellenére nem jelent akkora piacot mint Európa, egy esetleges elzárás esetén jócskán tudná csökkenteni Oroszország gazdasági veszteségeit, így az elzárással való fenyegetőzés ezentúl sokkal komolyabb hangsúlyt kaphat Oroszország diplomáciai arzenáljában.

Ráadásul az üzlet a súlyos gondokkal küzdő Gazpromnak is jól jöhet: így juthat pénz a vezetések felújítására, számíthat tőkeinjekcióra és lehetőség lesz a cég igen magas adósságállományának lefaragására is. Beleillik a terjeszkedés a Gazprom világhódító terveibe is: egy merész kijelentés szerint öt év múlva már az amerikai piac tíz százalékát is birtokolni akarják. Nem utolsó sorban pedig az ügylet a 2010-re várhatóan csökkenő orosz gáz keresletének vízióját is eltörölné - elvégre Julia Timosenko ukrán miniszterelnök szerint országa biztos, hogy a szerződésben foglaltaknál kevesebb gázt fog venni Oroszországtól és mások is hasonlóan nyilatkoztak.

Egyéb érdekességek

Kínai források szerint az üzlet hasonló lehet az év eleji kölcsönért-gázt megállapodáshoz, amelyet szintén Oroszország és Kína hozott tető alá, akkor 25 milliárd dolláros értékben. Putyin nyilatkozata szerint Kína és Oroszország kooperációja az egyik legfontosabb elem a világ stabilitásának helyreállításában, és nemzetközi befektetők bizalmának elnyerésében.

A szerződés állítólag tartalmazni fog egyfajta tapasztalatcserét is gáz-export tekintetben, sőt orosz területen való kínai beruházás is szóba került. A szállítás mind egy nyugati (szibériai), mind egy keleti (szahalini) úttal meg lehetne oldani, de az sem kizárható, hogy ennek valamely keveréke - és az ehhez szükséges gázvezeték - szerepel majd a dokumentum hasábjain, néhány kínai gáztározó megépítésével megspékelve.

Bárhová is vezessenek a részletek, az ügylet megkötésével Kína válna Oroszország legnagyobb gázfelvásárlójává - toronymagasan legyűrve az eddigi vezető, Németország 37 milliárd köbméter/éves igényét. Ez a tény pedig számos más változáshoz fog vezetni a gáziparban - még akkor is, ha a szállítás csak 2014 körül fog elkezdődni.