Az előadóművészeti törvény általános vitája

Tóth Gyula (MSZP) azt mondta: a törvényt azért alkották meg, mert nem létezett jogszabály e területre vonatkozóan. Úgy értékelte, hogy a javaslat a magyar kultúra "infrastruktúrájának nagyon fontos pillére".

A jogszabály egységes munkaügyi szabályokat, feltételeket fogalmaz meg attól függetlenül, hogy az előadó-művészeti szervezet formája költségvetési intézmény vagy gazdasági társaság. Átláthatóság és kiszámíthatóság jellemzi, annak érdekében, hogy a fenntartók tisztában legyenek azzal, milyen költségvetési támogatásra számíthatnak. Hangsúlyozta: meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyeket előadó-művészeti szervezetek képviselnek, de ezzel együtt lehetőséget kell és lehet adni az új, független törekvéseknek is, amelyek a megújítás szándékával jelentkeznek.

A szocialista képviselő hozzátette: támogatja azt az álláspontot, hogy a törvény akkor is hatályba léphessen, ha az adókedvezményre vonatkozó rész később léphet életbe. Azért fontos az adókedvezmény, mert egyfajta ösztönzőként is felfogható, a kérdésben Brüsszellel folyamatosan egyeztetnek. Az adókedvezmény ugyanakkor egyfajta tehermentesítést is jelent majd az évek során az állami finanszírozásban, ahogy ez a filmtörvénynél is volt.

Tóth Gyula kitért arra is, hogy az OKM olyan munkacsoport felállítását tervezi, amely a művészeti oktatás helyzetével foglalkozna.Pettkó András (MDF) azt kérdezte, mi lesz az adókedvezménnyel. Mint mondta, nagyon fél attól, hogy a kormánypárti többség el tudja fogadni a javaslatot úgy, hogy az adókedvezményekre vonatkozó passzusok nem lépnek életbe.

Halász János (Fidesz) azt mondta, nem erről volt szó. A kormány nem azt ígérte, hogy az adókedvezmények útján csökkentik a színházak támogatását, aminek veszélyét a jogszabály hordozza - fejtette ki. Ez elfogadhatatlan - mondta.

Utalt az Nemzeti Civil Alapprogramról szóló jogszabály elfogadására, mint mondta, 2003 óta a tárcáknál az országos civil szervezetek támogatását mára gyakorlatilag lenullázták.

Schiffer János (MSZP) az ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, az adókedvezmény fontos része a jogszabálynak, és remélik, hogy sok vállalkozás és befektető jelenik meg, támogatást nyújtanak a színházaknak, szponzorálnak. Senki nem mondta, hogy az adókedvezménnyel csökkenne az állami támogatás mértéke, ez átcsoportosításra ad majd lehetőséget - mondta.

Gulyás Dénes (Fidesz) úgy fogalmazott: ilyen törvény még valóban nem volt, de miért tetézik a rossz helyzetet azzal, hogy egy rossz javaslatot terjesztenek elő. Összegzése szerint a jogszabály számtalan ponton hibás, emellett átgondolatlan, szakmaiatlan és a fogalmak tisztázatlanok.
Kifogásolta, hogy a javaslatban nem esik szó a művészekről, vagy amikor szó esik róluk, az rájuk nézve eléggé fájó. Azt olvasta ki a javaslatból, hogy a művész erősen kiszolgáltatottá válik általa, hiszen azt támogatja, hogy ne társulatok legyenek, hanem "levegőben lógó" művészek.

Az előadó-művészeti tanácsról azt mondta, hogy az "fából vaskarika". Kifejtette: tagjait részben a miniszter kéri fel, részben delegáltakból áll.

Schiffer János arról a passzusról, hogy ha a rendező nem tud ötven százalékban foglalkoztatást biztosítani, akkor elküldheti a művészt, azt mondta, ma az éves szerződés az általános. Ez a jogszabály hozza be, hogy az éves szerződést öt év után átalakítja határozatlan idejű szerződéssé, a mostani javaslat tehát inkább a művészek biztonságát szolgálja.

Halász János szerint ez nem így van. Ez a törvény a színészeknek hátrányos, olyan lehetőséget ad az igazgatónak, amellyel kénye-kedve szerint eltávolíthatja őket. Nem szabad ennek a törvénynek a művészek törvénye helyett az igazgatók törvényévé válnia - hangsúlyozta. Hozzátette: nem volt kellő egyeztetés a törvény kapcsán, továbbiakra lenne szükség, a fenntartók részvételével.

Alföldi Albert (MSZP) azt mondta, hogy számos egyeztetésen ment át a törvény. A szocialista képviselő óva intett attól, hogy ezt a mindenki számára fontos művészeti törvényt a napi politika színterére vigyék.

Gulyás Dénes (Fidesz) hangsúlyozta, hogy szerinte a művészetnek a politikától távol kell állnia. Mint mondta, olyan művészeti törvényt kellene alkotni, ami a szakmának és a közönségnek, az egész ügynek tökéletes mértékben megfelel.

A fideszes képviselő kitért arra, hogy a törvényjavaslat átgondolatlansága miatt nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Részletesen, tételről tételre végig kellene menni rajta, ezt elvetni és egy jobbat csinálni - tette hozzá.

Schiffer János (MSZP) közölte: több mint két évig folyt az egyeztetése a törvényjavaslatnak, és eddig senkinek nem volt problémája azzal, milyen széles körben folyt ennek a szakmai vitája. Mint mondta, képviselőként voltak szakmai vitákon, és a művészek is részt vettek egy nyílt napon a parlamentben.

Hangsúlyozta, hogy közös fórumot tartottak a megyei színházak igazgatóival, és azok is jelen voltak, akik később támadták ezek a tervezetet. A szocialista képviselő jogosnak nevezte Gulyás Dénes elvárásait, csak - tette hozzá - nem biztos, hogy azok törvénybe illeszthetőek.

Halász János (Fidesz) szerint nem dolgozták bele a tervezetbe azokat a felvetéseket, amelyek például a nyílt napon elhangoztak. Feltette a kérdést, hogy miért csak így fogadható el ez a törvény. Hozzátette: ha közös alapelvek mentén szeretnék létrehozni a jogszabályt, akkor figyelembe kellett volna venni az ellenzék véleményét is.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: amit a színházigazgatók a közös fórumon elmondtak, azt nem vették figyelembe a törvényjavaslatot szövegezők.Fedor Vilmos (MSZP) közölte: úgy tűnik, mintha két különböző előkészítési folyamatban vett volna részt a kormánypárti és az ellenzéki oldal.

Gulyás Dénes ismételt felszólalásában arról is beszélt, hogy a javaslat hemzseg a szakmaiatlanságoktól, a rendelkezések nincsenek átgondolva. Példaként a játszóhely fogalmát említette, amelyet úgy rögzítenének, hogy az egy színházi előadás bemutatására technikailag alkalmas épület. Megjegyezte: eszerint az otthonában is tarthat előadást, és ehhez támogatást igényelhet.

Halász János felolvasott egy nyílt levelet, amelyet Marton László, Mácsai Pál, Pintér Béla és Zsámbéki Gábor írt a törvényjavaslatról. Ebben egyebek között hangsúlyozzák, hogy az előterjesztés nem érzékelteti a XXI. század szellemi hatásait, nem teremt olyan színházi közeget, amely azokra megfelelően reagálhat.

Schiffer János erre reagálva azt mondta, hogy a levél aláíróit bevonták az előkészítésbe, és utólag mindegyik művész támogatásáról biztosította a javaslatot.Fedor Vilmos szerint az elmúlt két évben sok olyan kísérlet történt, amikor megpróbáltak mindenkivel szót érteni.

Bókay Endre (szintén MSZP) is arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint ötven alkalommal egyeztettek a törvényjavaslatról és a tárca a szakmai szervezetekkel szó szerint közösen írta a szöveget.

Pető Iván (SZDSZ) Pettkó András MDF-es képviselő felszólalására reagálva azt mondta, az utóbbi hetekben-hónapokban a javaslatok jelentős része úgy ment át a parlamentben, hogy az MDF képviselői nagy számban hiányoztak, ezzel jelentős segítséget adva a kormánynak. "Ez különbség a két párt között, de ennek a törvénynek az ügyében is feltehetően lesz ennek jelentősége" - fogalmazott.

Reagálásában Pettkó András közölte: ő csak azt mondta, hogy a szocialista képviselőknek el kell dönteniük, hogy 189-en akarják átvinni a törvényt, vagy elfogadják az ellenzék bármelyik pártjától érkező javaslatokat.