Még midig Toásó a téma

A emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szerint aggodalomra adhat okot az is, hogy Bolívia nem részese egyetlen nemzetközi jogsegélyegyezménynek sem - olvasható a Fidesz képviselőcsoportjának közleményében.

Mint írják, a rendőrségi akció eddig ismert adatai alapján feltételezhető, hogy Tóásó Előd fogva tartásának körülményei, valamint az eljárás pártatlansága nem felel meg az általánosan elfogadott nemzetközi és emberi jogi normáknak, különösen az ENSZ követelményeinek. Az emberi jogi bizottság a bolíviai hatóságokhoz, a nemzetközi emberi jogi szervezetekhez, az ENSZ-hez, illetve az Európai Parlamenthez fordul, hogy tegyenek meg mindent az ügy rendezéséért és Tóásó Előd kiadatásáért - áll a közleményben.

A bolíviai belbiztonsági kommandósok 2009. április 16-án számoltak fel egy állítólagos terroristacsoportot: Santa Cruzban agyonlőtték Rózsa Flores Eduardo bolíviai-magyar-horvát állampolgárt, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír állampolgár Michael Dwyert. A magyar állampolgárságú, szintén Szovátáról származó Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot letartóztatták. A bolíviai parlamenti bizottság kormánypárti tagjai által 2009. november 13-án elfogadott jelentés szerint szakadár Santa Cruz-i politikai és pénzügyi vezetők álltak a Rózsa Flores Eduardo vezette állítólagos terroristacsoport mögött - jelentette akkor a bolíviai sajtó. Az ellenzékiek azonban nem tekintik lezártnak az ügyet: álláspontjuk szerint a kormány azért akarja minél előbb félretenni, mert időközben olyan bizonyítékok is előkerültek, amelyek közvetve a bolíviai kormány egyes tagjainak érintettségére utalhatnak.

A Külügyminisztérium már többször közbenjárt az ügyben. Balázs Péter akkori külügyminiszter májusban találkozott bolíviai partnerével, David Choquehuanca Céspedesszel, akitől azt kérte, a Tóásó Előd elleni eljárást a magyar konzuli szolgálat rendszeres tájékoztatása mellett folytassák le.