Újabb pert nyert a Transparency International

A bíróság szerint a lista, amely csak a cégek nevét tartalmazza - a beszerzés tárgyát, illetve folyamatát nem - nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent. A jegyzék közérdekű adatnak tekinthető, azért is, mert közpénzek felhasználásáról van szó. A hivatalnak a 25.875 forintos perköltséget is ki kell fizetnie.

Kardos László, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ügyvédje a tárgyalás után az MTI-nek azt mondta: a hivatal később dönt arról, hogy kíván-e fellebbezni.

A Transparency International Magyarország elnevezésű civil szervezet közérdekű adat kiadása érdekében indított pert az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal ellen.

A szerdai tárgyaláson a hivatal ügyvédje azzal érvelt: a nemzetbiztonsági törvény alapján, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva lehetőségük van arra, hogy indoklás nélkül megtagadják az adatközlést.

A felperes civil szervezet jogi képviselője, Németh L. Zsolt ezzel nem értett egyet. Kifejtette: a "nemzetbiztonsági érdek" jogszabályi megfogalmazása szerint az általuk kért adathalmaz nem esik ebbe a kategóriába. Álláspontjuk szerint a nemzetbiztonsági érdekek a honvédelmi érdekekhez hasonlóak, márpedig a minősített NATO-beszállításra alkalmas cégek listája is nyilvános.

Földes Ádám, a Transparency International Magyarország jogi tanácsadója a tárgyalás után az MTI-nek azt mondta: a nemzetbiztonsági típusú beszerzésekkel kapcsolatos jogszabály nem biztosítja a tiszta verseny feltételeit, nem jelent átláthatósági kontrollt az ellen, hogy bármilyen visszaélések történjenek. Rendkívül szűk piacról van szó, ahol nagy pénzekről döntenek, így a korrupció kockázata is nagy - tette hozzá, megjegyezve: a per az első lépés volt abba az irányba, hogy a nemzetbiztonsági típusú beszerzések tisztázódjanak.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt, amellyel három civil szervezet (köztük a Transparency International) szerint alkotmányellenes módon korlátozzák a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. Álláspontjukról közös levélben tájékoztatták Sólyom László köztársasági elnököt. Az idén májusban pedig közös indítványban az Alkotmánybírósághoz fordultak annak érdekében, hogy utólagosan állapítsák meg a törvény alkotmányellenességét.

A Transparency International Magyarország ezen kívül kérte az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH), hogy hozza nyilvánosságra, mely cégek szerepelnek a nemzetbiztonsági beszerzésekkel kapcsolatos jegyzékben. Ezt a kérést az NBH megtagadta, ezért a szervezet a Fővárosi Bírósághoz fordult, kérve, hogy soron kívüli eljárásban kötelezzék az NBH-t a jegyzék tartalmának mint közérdekű adatnak a közlésére.