Alig múlik el az újévi jótékony bódulat hatása, máris ránk támad a kampány. Merthogy Orbán Viktor már korábban világossá tette, január 4-én beindul a Fidesz gépezete. A választás ugyan április első felében várható (Sólyom László szeretné minél előbb, így várhatóan április 11. vagy 18 lesz a nagy nap), de a kampány már most is folyik – igaz csak lagymatagon.

A bekeményítés januárban indul. Mivel a Parlamentnek a választásokig normál esetben két ülése lesz csupán, így a teljes politikai elitnek nem lesz más dolga, mint nyakig belemerülni a kampányküzdelembe. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője ugyan csak március 15. utánra teszi a nagy megmozdulásos rendezvényeket, ám attól a kampány düböröghet a postaládánkban, az óriásplakátokon, vagy a médiában.

Fidesz

A Fidesznek jobban már nem is alakulhatott volna a 2009, így már csak azon kell izgulniuk,hogy ne rontsák el a finisben a dolgot. Merthogy nem egyszer megtették már ezt. Egy rossz kampány megint bajba sodorhatja a pártot, még ha a győzelmet nem is veszélyezteti, a győzelem aránya messze nem mindegy.

Csak reménykedni tudunk, hogy nem uszító, és agresszív, hanem érdemi kampányt szeretne az ellenzéki párt. Orbán Viktor az országos választmány ülésen azzal adta meg az alaphangot, hogy kijelentette, kizárólag a Fidesz akar változást. Ez ügyes retorika (még ha nem is igaz, de ez egy kampányban lényegtelen), viszont nehezen hihető, hogy elég a kényelmes győzelemhez.

MSZP

A szocialisták számára a tét természetesen nagy. Az MSZP 2009-ben súlyosan leamortizálta szavazóit, így egyáltalán nem mindegy, milyen teljesítményt tud nyújtani a kampányban. Céljuk nem a győzelem – az szinte lehetetlennek tűnik –, hanem a tisztes vereség. De fogalmazhatunk úgy is: a csúfos bukás elkerülése.

Ehhez Mesterházy Attilát találták meg, aki egy fiatalos csapattal talán tényleg képes lenne új célokat megfogalmazni, ám egyelőre a fiatal csapattagok eltűnnek a háttérben. Eltakarja őket például az újra aktív szerepet kapó volt MSZMP-s Kovács László, aki már az unióban sem zavart sok vizet, így várhatóan itt sem tud sok újdonságot felvillantani. Lendvai Ildikó és Szekeres Imre szintén beállt a fiatalok elé, de hogy miért, azt talán még önmaguk sem tudják megmagyarázni.

Gyurcsány Ferenc újra beleveti magát a kampányba, ami elszalaszthatatlan lehetőséget jelent minden más pártnak, hogy rajta köszörülje a nyelvét. Hogy ezzel hogyan tud megbirkózni a bukott miniszterelnök és pártvezér, majd elválik.

A kicsik

A Jobbik élete nagy évét várhatja, hiszen be fog jutni a magyar Országgyűlésbe. Az MDF szintén. Kérdés, hogy kivel fognak összeállni? Segítségükkel akár létre is jöhet egy kétharmados többségű kormánykoalíció, ami valós reformokba viheti bele az országot. De ugyanígy meg is gátolhatnak minden kétharmadot igénylő törvény elfogadását. A Felelősségük tehát minden bizonnyal nem lesz elhanyagolható az ország jövőjének szempontjából.

Az is kérdés, hogy a Jobbik a Parlamentbe bejutva miként fog arculatot váltani? Demokratizálódnak, vagy maradnak a szélsőséges megnyilvánulások, és marad-e a gárdához fűződő szoros viszony. És főként a sajtó illetve a többi párt miként fog viszonyulni hozzájuk (a szélsőjobbos Le Pen Franciaországban hiába szerzett több mint 14 százalékot és jutott a törvényhozásba gyakorlatilag negligálva volt szinte minden fórumon).

Kormány

A választások után egyelőre semmi nem biztos. Az új kormánynak – bármilyen összetételű legyen is – iszonyúan nehéz feladata lesz. Az IMF hitel ugyan még a rendelkezésre áll, de annak felhasználása (ezzel az adósság még további növelése) nyilván nem lehet célja egyetlen hatalomnak sem.

A megszorítások hatásai addigra elérik a közszférát és az önkormányzatokat, ami még több elbocsátást fog eredményezni. A növekvő munkanélküliséggel, a gazdasági teljesítőképesség növelésével, a magas adókkal, a szociális háló megerősítésével, az egészségügyi, az oktatási és az önkormányzati reformmal, egyszerre megbirkózni nem kis feladat.

A városok

Nem beszélve arról, hogy ősszel máris jön az önkormányzati választás. Ennek eredménye pedig nyilvánvalóan függ az addig meghozott kormányzati intézkedésekkel. Mivel egy nyár alatt nehezen lehet valódi változásokat elérni, amiket az emberek a saját bőrükön éreznek, így borítékolható, hogy a Fidesz az önkormányzati választáson már bajban lehet.

A nagy kérdés, ami szintén a 2010-es év válaszol majd meg, hogy ki nyeri Budapestet? Demszky Gábor minden jel szerint nem indul a következő választáson (és ha indul se túl sok eséllyel). Vajon sikerül-e a Fidesznek húsz év után bevennie a fővárost, vagy a szocialisták lesznek a befutók. Esetleg maga Gyurcsány Ferenc tart igényt a főpolgármesteri pozícióra?

Bárhogy is lesz, a 2010-es év kulcsfontosságú lesz a magyar társadalom és közélet szempontjából. És nem csak azért, mert választások vannak, hanem mert a gazdasági válság és a nyolc éves szocialista (és liberális) országvezetés történelmi vereséget szenvedhet. Ez pedig teljesen átírhatja a politikai erőviszonyokat…