Ha ma rendeznének országgyűlési képviselő választásokat Magyarországon, izgalmas helyzet állhatna elő. Na, nem azért, mert kiderülne végre Gyurcsány Ferenc politikája mennyit ér, vagy hogy Orbán Viktor beülhetne-e hőn áhított posztjára. Ezek bármily érdekesek, mind mellékesek volnának. Ugyanis az egész választás kérdőjeleződhetne meg. Méghozzá teljes joggal.

Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította a rendszer egyik alapját, a választókerületi rendszert. A 2005-ös AB döntés szerint már 2007-ben rendbe kellett volna tenni a dolgokat, de ez mind a mai napig nem történt meg. De mi a probléma alapja?

Aránytalan választókerületek

A mai választókerületi rendszer olyan aránytalanságokat eredményez, amely sérti az egyenlő választójog elvét – adja meg a választ a Hírextra kérdésére a Political Capital elemzője László Róbert. 2006-ban a legkisebb választókerületben 27 ezer választó neve szerepelt a névjegyzékben, míg a legnagyobban 67 ezer. Ez két és fél szeres különbség. Erre az aránytalanságra tekintettel hozta meg a döntését 2005-ben az Alkotmánybíróság, hiszen ez alkotmánysértő állapot – hangsúlyozza a politológus.

A Political Capital szerint ahhoz, hogy ez megszűnjön, a választókerületi rendszert nem megváltoztatni kell – folytatja László Róbert – hanem a határait kellene a népességmozgásokhoz igazítani. Majd hozzáteszi, ezen kívül törvényi garanciákat kellene hozni, hogy ne állhasson elő többé ilyen állapot.

Mikor 2005-ben az AB felhívta erre a helyzetre a figyelmet, tisztában volt vele, hogy a nagyon közeli 2006-os választásokat nem szabad veszélyeztetni. Ezért határozta meg a 2007. június 30-át, mint végső határidőt. Az Országgyűlés tehát másfél éve mulasztásos alkotmánysértő állapotot tart fenn– figyelmeztet László.

Mi van ha már jövőre szavaznunk kell?

A probléma azért szorulna sürgősen megoldásra, mert elméletben csak 2010-ben lesznek újra országgyűlési választások, azonban ez a gyakorlatban már egyáltalán nem biztos, hogy így is lesz. A mai politikai helyzetben elképzelhető, hogy akár jövő tavasszal feloszlik a parlament. Ezzel kapcsolatban László Róbert elmondta, a jogbizonytalanság olyan helyzetet eredményez, hogy ha most tartanának egy választást, valaki biztosan megóvná az eredményt, mondván teljesen alkotmányellenes körülmények között került rá sor.

Hogy ilyen helyzetben kimondaná-e bárki is, hogy a teljes országgyűlési választás alkotmányellenes volt és semmisítsük meg az eredményt, erősen kérdéses – mondja a politológus. Majd hozzáteszi, a Political Capital értelmezése szerint teljesen egyértelmű, hogy ha így kerülne sor választásokra, az alkotmányellenes lenne. „Ezt megítélésünk szerint Magyarország nem engedheti meg magának” – mondja.

A problémára a Political Capital határozottan fel kívánja hívni a figyelmet. Ezért az intézet úgy döntött, a ferencvárosi időközi választások ellen kifogást fognak benyújtani az illetékes választási bizottságnak és elválik, mi fog történni. László Róbert szerint nem tehet majd mást a bizottság, minthogy megsemmisíti a választások eredményét.

Ez azután egészen tragikomikus helyzetet eredményezhet, hiszen ha megtörténik a szavazás érvénytelenségének bejelentése, azonnal ki is kellene írni az új szavazást. A választási bizottságnak viszont nem feladata a választási rendszer megalkotása, így a következő választási is minden bizonnyal alkotmányellenes lesz. Ezt aztán újra meg lehet támadni…

Precedens értékű lehet

„Nem célunk megfosztani a ferencvárosi lakókat a joguk gyakorlásától, pusztán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, mi következhet ebből a visszás helyzetből. Inkább egy mandátum sorsa körül alakuljon ki egy hosszadalmas vita, mint hogy a teljes országgyűlési választások után kerüljön sor erre a bizonytalanságra.” – szögezte le László Róbert.

A probléma gyökere közel húsz évre nyúlik vissza. A rendszerváltás első választása után kellett volna ezt a helyzetet tisztázni. Akkor a jogalkotók még nem gondoltak a népességmozgásokra, a cél a demokratikus választások lebonyolítása volt. A választókerületi határok meghúzását még egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, tehát nincs is benne a választójogi törvényben.

A népesség mozgások lekövetésére Nagy-Britanniában működik egy bevált rendszer. A Boundary Commission nevű bizottság feladata, hogy 8-10 évente újra meghúzza a választókerületek határait.

Politikai problémák

A határok meghúzásában természetesen vannak bizonyos korlátozások: például Budapesten nem lépheti át a Duna vonalát, illetve a megyehatárokat aztán kisebbségi illetve nemzetiségi arányokra is figyelemmel kell lenni stb. Tekintettel kell lenni arra is, hogy egy-egy választókerület kijelölése politikai érdekeket is érinthet. Egyáltalán nem mindegy ezért, hogy mit hova csatol a leendő döntéshozó.

„Elképzelhető, hogy a választókerületi határok módosítása politikai érdekeket sért, de jóval előbbre való az, hogy Magyarország ne egy alkotmányellenes választást bonyolítson le” – mondta végül László Róbert.