M a alakul meg az EITI igazgatótanácsa

Az alakuló ülés után az igazgatótanács és a magyar kormány megegyezik az uniós hivatal helyéről, majd elkezdődik a munkatársak toborzása, amely akár több hónapot is igénybe vehet.

Pálinkás József korábban az MTI-nek elmondta: az EITI koordináló szerepet tölt majd be, az európai egyetemeken, kutatóintézetekben meglévő infrastruktúra alapján indítja el projektjeit. Az lesz a feladata, hogy megszervezze, az adott kutatás-fejlesztés egy-egy részét mely intézmény végzi el.
Mint az MTA-elnök kifejtette, az EITI értéket jelent Magyarországnak, hiszen amikor az intézetet emlegetik, egyben Budapest is szóba kerül. Az intézmény másfelől beköti Magyarországot a nemzetközi tudományos hálózatba, amely nélkül ma világszínvonalú kutatásokat-fejlesztéseket nehéz elképzelni.

"Úgy kell elképzelni e kutatási hálózatokban való részvételt, ahogy a világhálót, amely nélkül napjainkban elképzelhetetlen az élet. A kutatók mindennapi munkájának pedig a tudományos hálózat léte a feltétele, a kutatás már elég régóta hálózatként működik" - mondta az MTA elnöke. Az EITI egy olyan hálózat központja lesz, amely révén Magyarország újabb erős szállal kapcsolódik be a nemzetközi kutatás-fejlesztés vérkeringésébe. Pálinkás József reményei szerint az akadémiai kutatóintézetek is részt vesznek majd az EITI projektjeiben.

Az EITI első projektjei a klímaváltozással és a megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak, de az intézet prioritásai közé tartozik majd a környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák kutatása is.

Háttér

A Magyar Tudományos Akadémia székházában hétfőn tartja alakuló ülését az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology - EITI) igazgató tanácsa, s megválasztja elnökét. Az eseményen részt vesz José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos akadémia elnöke. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása:

Az Európai Bizottság 2005 februárjában a növekedést és a munkahelyteremtést célzó uniós stratégia félidős felülvizsgálata során vetette fel, hogy az Európai Unió is hozza létre - az amerikai Massachusetts Institution of Technology (MIT) mintájára - az Európai Technológiai Intézetet. Egy év múlva a bizottság a tagországok elé terjesztette széleskörű konzultáció nyomán összegzett javaslatát.

Ez abban határozta meg az intézet célját, hogy összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és szakembereit, "akik a vezető vállalatokkal közösen részt vesznek a tudás és a kutatások fejlesztésében és kiaknázásában, ezáltal hozzájárulnak a kutatással és innováció-menedzsmenttel kapcsolatos általános készségek tökéletesedéséhez".

Az egyetemekről, kutatóközpontokból és vállalatoktól érkező munkacsoportok befogadásával az intézet "helyzeti előnybe kerül a hagyományosan szervezett egyetemekkel vagy hálózatokkal szemben", s azáltal, hogy kapcsolatot teremt az oktatás és a kutatás között, az intézet "új integrált partnerséget kínál a magánszektor számára, új lehetőségeket nyit meg a kutatás üzleti alapokra helyezése terén, és szorosabbra fűzi a magán- és az állami szféra közötti szálakat". "Ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét, akkor szorosabbra kell fűznünk az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat szálait" - hangoztatta indoklásában Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosa.

Konzultációkat követően 2006. június 8-án mutatta be tervét Brüsszelben az Európai Bizottság az európai uniós kutatóközpont, az Európai Technológiai Intézet (European Institute of Technology - EIT) létrehozásáról. Ennek értelmében az intézetet olyan koordináló szerv, amelynek működését az egyetemek, kutatószervezetek, ágazati partnerek képviselőiből összeálló "tudásközösségekre", vállalkozásokra építenék. Az intézet vezetése jelöli ki az interdiszciplináris területeken meglévő, stratégiai fontosságú tudományos kihívásokat, majd kompetitív alapon tudásközösségeket választ ki és támogatja őket a kutatáshoz, az oktatáshoz és az innovációhoz kapcsolódó feladatok elvégzésében.

2007. június 25-én az uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi tanácskozásán megszülettek azok a döntések, amelyek megnyitották az utat az uniós kutatóközpont felállításához. A miniszterek döntöttek arról is, hogy az intézet irányításával elindítandó nemzetközi kutatási programok száma 2-3 legyen. A következő hónapban az Európai Parlament elfogadta az intézet tervét, de az innováció fontosságát hangsúlyozandó annak nevét Európai Innovációs és Technológiai Intézetre (EITI) változtatta.

2008. március 11-én az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendeletében döntött az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) létrehozásáról. Eszerint az EITI célja, hogy a tagállamok és a Közösség innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Ezt azzal éri el, hogy előmozdítja és integrálja a legmagasabb színvonalú felsőoktatást, a tudományos kutatást és az innovációt.

Magyarország már 2005. szeptemberében szándéknyilatkozatot adott át Brüsszelnek, amelyben hivatalosan jelezte: szeretné, ha Budapest lenne az Európai Unió tervezett intézetének központja. 2008. június 18-án Brüsszelben az uniós tagországok kutatás-fejlesztésért felelős miniszterei úgy döntöttek, hogy a pályázó városok közül végül is Budapest legyen az EITI székhelye. A magyar kormány felajánlotta, hogy fedezi a székhely bérleti díját 20 évig, valamint 20 EITI alkalmazott munkabérének költségeit 5 éven keresztül. Az intézetet a lágymányosi INFOPARK területén, a régió egyik legnagyobb innovációs és tudományos központjában hozzák létre.

Az Európai Bizottság egy 4 fős testülete 2008. július 30-án hivatalosan kinevezte az EITI 18 tagú igazgató tanácsát, köztük Magyar Bálint volt oktatási minisztert. Az EITI Budapesten működő irányító testülete koordináló szerepet tölt be, biztosítja a működéshez szükséges adminisztratív és szakmai hátteret, megszervezi, hogy az adott projektekben az adott kutatás melyik részét melyik intézmény végzi el. A szakmai munka a pályázati úton kiválasztott ún. tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg, ami az egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra autonóm partnerségén alapuló stratégiai innovációs hálózat megalkotását jelenti.

Az EITI 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. Munkáját 2009 tavaszán kezdi meg kezdetben 20, később 50-60 fős személyzettel. Első programjai a megújuló energiaforrások, a klímaváltozás és az infokommunikációs technológiák témakörében indulnak.

Nem újabb tudományos akadémiát vagy újabb tudományos központot építünk, hanem közös európai tudományos-kutatási hálózatot, a kapacitások jobb kihasználása érdekében - emelte ki a kormányfő. Leszögezte: az a cél, hogy a kutatás-fejlesztési munka európai együttműködését Magyarországról szervezzék, a mainál hatékonyabb módon.

Ezen intézet kereteiben kell majd megpróbálni megállapodni, hogy merre menjen a közös európai kutatás-fejlesztési és tudományos munka - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Szerinte itt kell majd eldönteni, melyek a közös prioritások, és mely célokhoz kérnek majd közvetlenül erőforrásokat az Európai Uniótól.

"Hatalmas erő, döntően szervező és intellektuális erő jön majd létre Budapesten, de ez nem csorbítja egyetlen nemzet tudományos-kutatási önállóságát sem" - jelentette ki a miniszterelnök. Mint mondta, lehetőséget teremtenek az intézettel arra, hogy a mainál jobban működő európai hálózat jöjjön létre, és arra, hogy az egyes intézmények jobban szakosodjanak, partnert találjanak.
Gyurcsány Ferenc szerint nincs olyan sikeres ország és régió, amely ne fordítana a kutatásra és az oktatásra minden másnál több figyelmet.

Ha azt akarjuk, hogy Európa versenyképes legyen, ne csak kövesse az eseményeket, hanem alakítsa is a világot, akkor miközben őrzi nagyon sajátos identitását és kultúráját, egy valamiben ne akarjon más lenni, mint a többi sikeres régió, azaz ne akarjon kevesebbet költeni ezekre a területekre - jelentette ki a kormányfő.

"Azt kívánom, hogy a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézettel Európa legyen egy picivel jobb hely, legyen több esélye a sikerre, nyújtson több lehetőséget sok százmillió európai ember jobb, békében töltött életéhez" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Hétfőn Budapesten tartotta alakuló ülését az EIET igazgatótanácsa. Az ülésen részt vett Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az alakuló ülés után az igazgatótanács és a magyar kormány megegyezik az uniós hivatal helyéről, és elkezdődik a tagok toborzása. Az EIET az első olyan uniós intézmény, amely székhelye Magyarországon van.