Az óvadék intézményét Magyarországon a 2003. július 1-én hatályba lépett új büntetőeljárási törvény vezette be. Ennek értelmében, bizonyos esetekben - a bíróság által meghatározott összeg megfizetése fejében - kiváltható az előzetes letartóztatás. A Fővárosi Bíróságon a legkisebb összeg, amit kiszabtak, 170 ezer forint volt. A kezdeti aggodalom alaptalannak bizonyult: a szabadságukat megvásárlók nem tűntek el a törvényhozás látóköréből. A Fővárosi Bíróságon csupán egy, kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsított szökött meg az óvadék letevését követő szabadlábra helyezést kihasználva. Részletekért fordultunk.
- Az előzetes letartóztatás például házi őrizetben is tölthető. Miért szükséges az óvadék? - kérdeztük Miszori Lászlótól, a Pest Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetőjétől.
- A két intézmény között alapvető különbség van. A házi őrizet olyan személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, amellyel a bíróság helyhez köti a gyanúsítottat, s szigorú szabályok között kell élnie. Elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bírósági határozatban meghatározott célból és meghatározott időben és útvonalon hagyhatja el, csakis a legfontosabb létszükségletei érdekében. Ennél csak az előzetes letartóztatás szigorúbb. Az óvadék pedig az előzetes letartóztatás kiváltása. Az illető - a legegyszerűbben kifejezve - pénzért megveszi szabadságát, és ettől a pillanattól kezdve szabad mozgása van. Egyetlen kötelezettsége, hogy az eljárási cselekményeken megjelenjen. Ha ezt elmulasztja, visszakerül előzetes letartóztatásba. Lényegében nincs is olyan bűncselekmény, melynek esetén ne lehetne kérni az óvadék engedélyezését, de legalább is megvizsgálni, hogy valakivel szemben alkalmazható-e az óvadék elfogadása - foglalta össze Miszori László a tudnivalókat.
- Van arra példa - legalábbis Pest megyében - hogy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett személy élt az óvadék lehetőségével?
- Egyetlen esetről tudok: ötvenmillió forint ellenében engedte volna a bíróság a szabadlábra helyezést, az ítélőtábla azonban elutasította indítványát, kimondatlanul is éreztetve, nincs az az összeg, amiért a gyanúsított szabadlábra kerülhet. Magyarországon nincsen precedens jog, a bíróság tehát juthat olyan következtetésre, hogy életfogytig tartó szabadságvesztéssel való fenyegetettség mellett is - az elkövető életkörülményeire, az elkövetés körülményeire figyelemmel - reális lehetőséget lát arra, hogy óvadék ellenében az illetőt szabad lábra helyezze.
- Sokan úgy vélik, hogy az óvadék csak a jómódúak lehetősége...
- Tény, hogy az emberek mindent megmozgatnak, hogy pénzt szerezzenek annak érdekében, hogy hozzátartozójukat kivigyék az előzetesből. A bíróság azonban figyelembe veszi a gyanusított anyagi hátterét, nehogy valóban az forduljon elő, hogy csak a tehetősek tudnak óvadék ellenében szabadlábra kerülni. Nincs alsó határ, de maximum sincs meghatározva. A bíró döntésén múlik, milyen összeget állapít meg - kaptuk a magyarázatot.
- Kábítószerrel való visszaélés, zsarolás, rablás esetén kérelmezik leggyakrabban az óvadékot, általában első bűntényesek. Nem mondhatni, hogy könnyű fiúk.
- Ezeknek a cselekményeknek is van olyan elkövetési módja, illetve lehet olyan az elkövetés körülménye, amikor a bíróság engedélyezi az óvadék letétele melletti szabadlábra helyezést. Ezekben az esetekben azonban a lefizetendő összeg is magasabb, hogy a bíróság biztosítottnak lássa, a gyanúsított meg fog jelenni a nyomozó hatóság előtt, illetve később, a bírósági szakban. Amit nem lehet figyelmen kívül hagyni: az óvadék engedélyezése azt a célt szolgálja, hogy a büntetőeljárás zavartalanul folytatódjék, illetve befejeződjék, aminek az előfeltétele többek között, hogy a terhelt az eljárási cselekményeket - kihallgatás, szembesítés, tárgyalás - megjelenjen. Ennyiben ez is kényszerintézkedés.
- Mi történik az óvadékkal, ha jogerős ítélet születik? Levonnak-e bármilyen címen belőle, vagy az ítélet után azt hiánytalanul visszaadják?
- Az óvadék alapvetően visszajár. Ebből nem vonunk le költséget, az külön szankció. A pénz visszafizetésének alapfeltétele, hogy az elítélt bevonuljon a büntetésvégrehajtási intézetbe, elkezdje büntetésének letöltését. Ha a szabadságvesztés felfüggesztett, természetesen szintén visszajár az óvadék összege. De ha például valakit óvadék ellenében szabadlábra helyeztek és ezután újabb bűncselekményt követ el, majd emiatt ismét letartóztatják, az óvadékot ugyancsak vissza kell adni. Van eset, amikor az ügyész nem emel vádat - elakad az ügy -, ilyenkor szintén visszajár az óvadék összege a gyanúsítottnak. Megjegyzem, ebben az esetben kártalanításért is fordulhatnak a bírósághoz, ha ennek feltétele fennáll. Nem kapja azonban vissza az óvadékot az illető, ha elszökik, bujkál, nem vesz részt az eljárási cselekményeken, és emiatt kell őt ismét előzetes letartóztatásba helyezni, hiába hivatkoznak hozzátartozók, barátok arra, hogy a pénzt ők adták. Polgári peres úton követelhetik a terhelttől a pénz visszafizetését.
- Mi lesz a bentmaradt óvadék sorsa? Jut-e belőle a bíróságoknak, bíróknak?
- Nekik ezekből az összegekből semmiféle jövedelmük nem származik, a pénz bekerül a bűnügyi költségvetésbe.
