A kormány számos kiemelt területen komoly változtatásokat szeretne. Ilyen például a médiatörvény, az alkotmánybírók jelölése, illetve az ÁSZ elnöksége. Milyen szakmai és politikai megfontolások állnak a kormány törekvései mögött?

Számomra mindegyik kérdésnél az alapvető probléma – ami egyúttal indok  – hogy működésképtelen volt a rendszer. Tehát a hatékonyság kevésbé érvényesült, de az kétségtelen, hogy a demokratikus játékszabályok rendben voltak. Erre a törvényalkotók mindig is figyeltek, mint ahogy most is figyelnek.

A hatékonyság olyan kérdés, amit az áldemokrácia sok esetben akadályoz. A demokrácia játékszabályait és a hatékonyságot együtt kell megvalósítani. Ez az összevonás is - mint ahogy a többi intézkedés is – arra irányult, hogy működőképessé tegyük a rendszert.

Az ellenzék szerint önök saját politikai szempontjaikat érvényesítik.

Lehet, hogy úgy tűnik a Fidesz-KDNP a saját szempontjait érvényesíti, de én azt gondolom, hogy egyrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni a választói akarat megnyilvánulását, vagyis a szükséges megbízatás megvan. Másrészt el kellett hárítani az akadályokat a megválaszthatóság útjából. Hiszen az elég botrányos volt, hogy az alkotmánybírók és az ÁSZ elnökének és alelnökeinek megválasztása már évek óta zátonyra futott. Egyszerűen működőképesebbé kívánjuk tenni a rendszert.

Az ellenzék egységesen antidemokratikus lépésekkel vádolja a kormányt. Ezzel kapcsolatban mi a meglátása? Hogy lehet feloldani ezt az ellentmondást?

Nincs ellentmondás, ha a felelősség érvényesül a kormánypártokban, mint ahogy érvényesült az ÁSZ tisztségviselőkre tett javaslatokban is. Tudjuk, hogy kiket javasolt a Fidesz-KDNP, az elnök Domokos László a kormánypárthoz áll közel, míg az alelnök Warvasovszky Tihamér az ellenzékhez. Úgy gondolom ez a nemzeti konzultáció és együttműködés keretébe illeszthető.

Ilyen értelemben a döntéshozók és javaslattevők felelőssége határozza meg azt, hogy milyen lesz a végeredmény. Azon nem lehet csodálkozni, hogy egy ilyen felhatalmazással rendelkező politikai erő tesz egy javaslatot és ezt végre is hajtja. Az a fajta megoldás bénította a rendszert, amit most számon kér rajtunk az ellenzék. Kétségtelen, hogy akkor látszólag több jogosítványa volt az ellenzéknek, de valójában ezt nem tudta gyakorolni.

Az ellenzék részéről a médiatörvénnyel kapcsolatos egyik kifogás az, hogy a médiahatóság elnökének kinevezése kilenc évre szólna, ami lényegében bebetonozná a jelenlegi kormány jelöltjét. Erről mit gondol?

Az ÁSZ-elnök eddig is érvényes megbízatása tizenkét évre szólt. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni hogy létezik ez a megoldás. De például a köztársasági elnök megbízatása is átnyúlik a cikluson. Ugyanakkor a stabilitás feltételez egyfajta folyamatosságot, hiszen ha minden pozíciót a négyéves ciklushoz kötnénk, az politikailag még inkább determinált lenne, hiszen az aktuális kormányerő megváltoztatná az előző döntését.

A médiahatóság elnökét a miniszterelnök nevezné ki, ami feltételezi, hogy a kormánynak lenne alárendelve, ugyanakkor egyszemélyben a médiatanács elnöke is lenne, akit a parlament választ. Ebben a ciklusban ez nem okoz gondot, de később is így maradhat?

Ebben kétségtelenül benne van egy más helyzetben az egyeztetés kényszere. A miniszterelnöki jelölés a magyar közjogi gyakorlathoz igazodik, hiszen Magyarországon a miniszterelnöknek van kormánya és nem fordítva. A miniszterelnöknek pedig olyan lehetőségei és jogosítványai vannak, amik az ország elsőszámú politikusává teszik. Egy ilyen lényeges kinevezési pozíciónál a kormányfő erre kiterjedő jogköre indokolt.

Az, hogy ugyanez a személy a parlamenttől is megbízatást kap, kétségtelenül egyeztetési kényszert jelent egy kiegyenlített hatalmi pozíció esetén.