Triplázás

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) adatai szerint a testületi tagságainak száma alapján legaktívabb civil kurátor idén egy híján egy tucat szervezetet képviselt a március végi sorsoláson, ahol eldőlt, mely társadalmi szervezetek delegálhatnak egy évre tagot a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót ellenőrző közalapítványokhoz.

Végül az általa képviselt tömörülések közül a Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége, a Magyar Erdőgazda Szövetség, illetve az Asztmás és Allergiás betegek Országos Szövetsége színeiben nyert mandátumot, s ezzel már-már behozhatatlan előnyre tett szert a kurátorkodásban. Mostani megbízatásaival együtt tizennegyedik civil kurátori ciklusát tölti: a nagyobbik köztévé ellenőrzésében hatodik, a kisebbikében második, míg a Magyar Rádióéban ötödik alkalommal vehet részt.

Az érintett, Gráf Csilla az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott: a hatályos médiatörvény a többes tagságot lehetővé teszi, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen a közszolgálati rádiózás és televíziózás korábban is egy intézmény keretein belül működött.

Mi több az új médiatörvény-tervezetek szerint a jövőben is ugyanazon testület felügyelné - akár szervezeti függetlenségük megőrzése mellett is - e társaságokat - tette hozzá.

A civil szervezetek rotációjának elősegítésével a törvényhozónak az volt a szándéka, hogy "legyen egyfajta pörgés" a rendszerben, azt azonban semmi nem tiltja, hogy az egymást váltó tömörülések ugyanazt a személyt delegálják; mi több, azzal, hogy a jogszabály lehetővé teszi a sorsolás előtti megállapodást, ki is nyilvánítja, hogy a törvényhozók szemében nem aggályos az eljárás - emelte ki Gráf Csilla.

"A történelmi egyházak, vagy a határon túli szervezetek esetében ez évről évre bevett gyakorlat, amelyet - érthetően - senki nem kifogásol. Akkor ez miért ne működhetne hasonlóan hatékonyan más szervezetek és személyek vonatkozásában is?" - kérdezte.

Itt inkább arról van szó, hogy a civil szervezetek "a törvény adta lehetőségeikkel élve, ám jól felfogott érdekeiket is felismerve már tapasztalattal rendelkező, megfelelően képzett személyeket delegálnak, mely delegálás egyébként bármikor visszavonható, a tevékenység és a hozzáértés pedig ellenőrízhető" - vélekedett.

A civil delegálás egyik gyakran bírált pontja, hogy a törvény csupán azt igyekszik kiszűrni, hogy egy-egy szervezet egyszerre több kuratóriumba is küldjön megbízottat, azt azonban nem, hogy valaki - más-más tömörülés mezében - párhuzamosan több testület tagja legyen.

Egy másik kifogásolt elem a sorsolási képviselet ügye: idén például a Magyar Rádió egyik - pártdelegálás alapján mandátumot nyert - kuratóriumi elnökségi tagja mintegy hatvan szervezetet képviselt az eseményen.

Hárshegyi János, aki korábban összesen hétszer civileskedett, akkor úgy nyilatkozott, semmi kivetnivaló nincs a dologban; "aki megkért, annak elvállaltam" - mondta, hozzátéve, inkább megtisztelő, hogy évtizedes médiatapasztalatait azzal ismerik el, hogy rendre felkérik, képviselje őket a médiakuratóriumok sorsolásakor.

Külön érdekesség Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat egykori elnökének esete, a kisebbségügyekben elismert szakembernek számító vezetőt tavalyelőtt "sajátjai", tavaly az ukránok delegáltak a Magyar Rádió Közalapítványba, most pedig román színekben nyert mandátumot.