A kezdet

A világ első műtermét Thomas Alva Edison építette 1893-ban. Az 1920-as évek végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) – a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO – mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek – Universal, Columbia, United Artists – nem voltak filmszínházai. A filmekbe rakott tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét is kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.

A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példa lett. A nagy gazdasági világválság hatására 1930 és 1934 között csaknem 25 százalékkal csökkentek a mozik jegybevételei. Ebben a kritikus helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek. A II. világháború utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipart. A nagy stúdiók filmvetítési jogait 1948-ban az USA Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. Az átalakulás egyetlen áldozata az RKO Pictures volt. A többi cég a mai napig fennáll.



A legnagyobbak

20th Century Fox
A cég William Fox filmszínházbirodalmából, a Fox Film Corporation-ből (alapítva: 1914) és a Twentieth Century Pictures-ből fejlődött ki. A két cég 1933-ban olvadt egybe.

Columbia Pictures
Az 1919-ben alapított vállalat működésének első három évtizedében a cég elnöke Harry Cohn volt. Neki köszönhetően még a gazdasági világválság idején is nyereségesen működött a Columbia.

DreamWorks SKG
A céget 1994-ben alapította Steven Spielberg, David Geffen és Jeffrey Katzenberg. Az SKG rövidítés hármójuk nevéből származik.

Miramax
A céget Harvey és Bob Weinsten alapította 1980-ban. A 90-es évek elején vált sikeres filmforgalmazóvá.

Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)
Az MGM a harmincas években Hollywood leghíresebb stúdiója volt.

New Line Cinema
A Robert Shyne által létrehozott New Line 1967-ben kezdett el tevékenykedni underground filmek független forgalmazójaként.

Orion Pictures
Az Orion Pictures vállalat a Kaszás csillagkép latin nevéről kölcsönözte a nevét, maga a logója is a csillagkép. 1978-ban alapította öt, United Artists-ból kivált vezető.

Paramount Pictures
A magyar származású Adolf Zukor alapította a Famous Players Film Company átszervezésével.

A hollywoodi filmgyártás az 1910-es évektől kezdve meghatározó eleme a filmiparnak, vezető szerepe pedig máig megmaradt. A hollywoodi gépezet nélkül minden bizonnyal nem tartana ott a filmtechnika, ahol tart.

Az amerikai filmgyártás kezdetekor New York volt a központ. Dél-Kalifornia csak elvétve adott színhelyt egy-egy forgatásnak. 1907-ben William N. Selig, Thomas Alva Edison legfőbb riválisa vállalkozását Los Angelesbe költöztette át. Innentől kezdve rendszeressé tette a nyugati parti forgatásokat, majd megnyitotta kalifornia első számú mozgókép stúdióját. Hollywood növekedésének Cecile B. De Mille adott lendületet. Megállapodást kötött a Laskyval és Samuel Goldfish kesztyűkereskedővel, majd közösen megvásárolták egy westernregény filmreviteli jogát. Eredetileg Arizonában kívánták leforgatni a filmet, de az ottani havas hegycsúcsok nem voltak összeegyeztethetőek a történettel. Helyszínkeresés közben rábukkantak Hollywoodra. Pár hónappal később a producerek elözönlötték a települést. Hollywood elindult azon az úton, amely során Amerika és a világ filmgyártásának fővárosává fejlődött. 1920-ra Hollywood éves termelése elérte a 800 filmet.

Az amerikai film egy percre sem torpant meg, gyorsan befurakodott Európába, és rendkívül tartósnak bizonyult. Európa stúdiói meggyőződhettek arról, hogy nem tudnak versenyezni az amerikai filmekkel, sem költségvetésben, sem nézőszámban. A jövő bizonytalanná vált számukra.

Napjainkban

A 90-es évek óta egyre nagyobb sikert aratnak a hollywoodi stúdiók hatókörén kívül készülő úgynevezett amerikai független filmek. A változások szükségét felismerve ma már a legnagyobb hollywoodi filmstúdiók is saját leányvállalatokat létesítenek azért, hogy a független filmhez hasonló alkotások születését elősegítsék. A 2000-es években maguk a hollywoodi stúdiók is mind több olyan típusú filmet készítenek, amelyek korábban csak elenyésző részét képezték a filmgyártásuknak. Például nem angol nyelvű, újító szemléletű filmalkotások, mint a Tigris és sárkány (kínai) és A passió (arámi-latin) vagy dokumentumfilmek, mint Michael Moore Kóla, puska, sültkrumpli és Fahrenheit 9/11 vagy Morgan Spurlock Super Size Me című műve.



Hazánkban Etyek neve híresült elsőként, hogy a mozi „fellegvára” lesz. A Korda Film Stúdiókra keresztelt komplexum Budapesttől 28 km-re található. 2007 áprilisában adták át, 150 millió eurós költségvetésből készült el a hat műteremből álló, Korda Sándorról elnevezett létesítmény. 6069 négyzetméteres, vízi és víz alatti forgatásra is alkalmas műterem a világ legnagyobb ilyen építménye. A két befektető, Demján Sándor nagyvállalkozó és Andy Vajna hollywoodi producer. Az első fázisban hat műterem készül el, a legfejlettebb technika beépítésével, mellettük kiszolgáló létesítményekkel. Itt alakítják ki a közép-kelet-európai térség nagy filmkamera- és világítástechnikai lerakatát is. Az etyeki projektben nincs állami pénz. A teljes komplexum idén készül el, ez még két stúdiót jelent.

Marton Zoltán rendezővel beszélgettem arról, hogy a szakma miként látja a kialakult helyzetet.

Önnek milyen tapasztalatai vannak, hogy fogadta a hazai filmes szakma, hogy itthon is egyre több filmgyár alakul?

Azt gondolom, hogy jól. Ez meglátszott az emberek elfoglaltságán is. Nehezebben lehetett kapacitást bérelni, mivel mindenkit lefoglaltak a nagy produkciók. Azonnal kiderült, hogy milyen kevés szakemberünk van. Fogyóeszközben, személyzetben gyengén állunk, de ennek ellenére voltak nagy volumenű produkciók az elmúlt évben. Mindenki acélosodott ezekben az időkben.

A filmgyárak kínálkozó lehetőségeit a magyar produkciók igénybe tudják venni? Csak az amerikaiaknak van rá pénzük, vagy nekünk is?

Ez mindig projekttől függ. A Hellboy (Pokolfajzat) produkció itt volt közel nyolc hónapig, nagyos sok kollégám dolgozott rajta. Szerintem ezt egy magyar produkció nem tudta volna megfizetni. Eleve a forgatási idő rendkívül hosszú volt, de a díszletigény, a kellékek nem kevés pénzbe kerültek. Ezeket a műtermeket magyar alkotás nem tudja beépíteni. Nekik egyszerűbb, ha elmennek eredeti helyszínre, vagy kisebb műtermekben és ott próbálják megoldani ezeket a feladatokat. Ha egyszer tényleg eljutunk oda, hogy ki tudjuk használni teljes kapacitással, akkor az már nagyon jót jelent. Ezek a munkák nem egyik hónapról a másikra kötődnek meg. A műtermek már jó előre le vannak foglalva hosszabb, rövidebb időre. Inkább a hosszabb a jellemző, mert akár évek is lehetnek. A magyar játékfilm nem olyan műfaj, ahol három évre előre lehet gondolkozni. Legalábbis még nem olyan.

Mennyi idő alatt térülhet meg egy ilyen beruházás, behozza azt a sok milliárd forintot, amit belefektetnek?

Igen, biztos vagyok benne. Olyan emberek raknak ebbe pénzt, akik nem azzal kalkulálnak, hogy ezek nem fogják behozni az árát. A megtérülés nem azt jelenti, hogy most veszek egy lakást, azt bérbe adom, és majd meglátjuk, hogy a bérleti díj mikor hozza be az árát. Egy ilyen jellegű beruházás sok más alvállalkozót is arra inspirál, hogy beruházzon és haladjon előre. Biztos vagyok benne, hogy a megtérülés kőkeményen ki van számolva és körülbelül 15-20 évre tehető.

Miért tört ki egyáltalán ez a megastúdiók iránti építési láz?

Érdekes kérdés, talán a plázákhoz tudnám hasonlítani. Ott is feltehetnénk a kérdést, hogy miért kezdtek el sorban plázákat építeni? Valakinek megtetszett és sorban jött a többi. Ha megnézzük a környező országokat, például a csehek nagyon erős befogadók, de a románok is felerősödtek. Ha nálunk nem történik semmi, és maradnak ezek a műtermek, amik voltak, akkor szépen elvegetálunk tévés produkciókkal, kisebb-nagyobb játékfilmekkel és ennyi. Azt jelentené, hogy azokat a szakembereket, cégeket, akik már több, mint egy évtizede Magyarországon vannak, nem lehetett volna kellő módon alkalmazni.

Megvannak a szakembereink ehhez a feladathoz?

Akik itthon dolgoznak, azok kiváló, világhírű szakmaiságot képviselnek. A technikustól kezdve, a rendezőasszisztensen át, egészen az operatőrig. A fővilágosítók már majdnem kihalóban voltak, pedig egy filmalkotásoknak nagyon komoly részét képezik. Eddig nem volt olyan utánpótlás, és érezhető volt, hogy ha ez így halad tovább, akkor marad egy-két fiatal és nincs tovább. Mára már van öt-hat tehetséges fővilágosító, aki feltört a szakmában.

Mi lett volna akkor, ha ezek az építkezések nem történnek meg?

Gond. Van pár kisebb műterem a Soroksári úton, kettő-három a Hajógyári-szigeten, és ott vannak a fóti műtermek, ahol az egyik le is égett. A filmgyár stúdiói már a Tv2-nél van, ott már filmes produkció nem készülhet, és a pasaréti stúdiót is lebontották. Gyakorlatilag nem maradt helység, ahol lehetett volna forgatni. Elsőként Etyek lépett, ők építették az első két stúdió komplexumot.

Ezek szerint ön egyértelműen pozitívnak értékeli a helyzetet?

Igen, teljes mértékben. Reménykedek abban, hogy nem a filmörvénytől függ, hogy ezek a stúdiók maradnak-e vagy sem, bár sok függ attól is. Meglátjuk mi lesz a későbbiekben.