A kutatási eredmények nem alapozzák meg a pedagógusok bírálatát, ami a napi sajtóban megjelent, Sokkal inkább a pedagógusok elkötelezettségére utalnak, adta ki közleményében a Pedagógusok Demokraikus Szakszervezete.

A nyomtatott sajtó hírei – valamely okból – nem foglalkoznak a problémák forrásaival, amelyeket a kutatás tartalmaz. Ezek:
elégtelen finanszírozás,
a környezet érdektelensége
a hosszú távú tervezhetetlenség
az integráció iskolán kívüli feltételei – szülők, fenntartók szerepe

A PDSZ hangsúlyozza, hogy a programban résztvevők többsége elkötelezett az integráció iránt, amit az is bizonyít, hogy korábban több, hasonló célú programban vesz részt.
A pedagógusok szabadidejük egy részét is munkavégzésre használva „ingyenmunkát végezve” dolgoznak.

Nyomatékosan állítjuk, hogy a társadalmi problémák megoldatlanságának az oktatási intézményekre, és ezen belül is a túlterhelt dolgozókra hárítása nemcsak elfogadhatatlan, hanem társadalmi szempontból káros. Kifejezetten ártalmas az a technika, amely az oktatásban dolgozó pedagógusokat és nem pedagógus kollégáinkat jelöli meg az integrációs programok nem elégséges teljesülésének okozójaként.
Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy ezzel a módszerrel egyrészt tovább csökkenti az alkalmazó az intézményekben dolgozókba vetett bizalmat, másrészt olyat vár el, ami nem intézményi, hanem össztársadalmi megoldást kíván. Nem a probléma megoldást segíti, hanem elfedi azt és igaztalanul vádol.

Fontosnak tartjuk tényként leszögezni, hogy a magyarországi társadalmi változások hatásai, nemcsak a kutatásban vizsgált, hanem szinte MINDEN OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN a pedagógusokra többletterhet rónak, amely terhet kollégáink egyre nehezebb élet- és munkakörülményeik közt viselik és ennek elismerését, nem pedig negatív üzeneteket várnak el a kormánytól és a fenntartóktól.

Néhány hangsúlyos idézet a kutatási dokumentumból, amelyek nem szerepeltek a médiában
Forrás: www.oki.hu

„Az iskolai integráció vagy deszegregáció jelenségét nem szabad csak önma­gában értelmezni, megvalósítása nem lehetséges a szülői bevonás, a szülőket meg­célzó felnőttoktatási programok vagy egyéb, a szegénység mértékének csök­kentésére irányuló intézkedések nélkül.”
„Az iskola-összevonások helyenként veszélyeztetik az integrációs szándékok reális kibontakozását.”

„A finanszírozási rendszer nem teszi lehetővé, hogy az iskolák fejlesztési szük­ség­leteiknek megfelelően alakítsák taneszközeik rendszerét. Ezáltal a hátrányos hely­zetű gyerekek pozíciói még előnytelenebbek lesznek, hiszen sem a fenntartó, sem a szülők nem képesek biztosítani még a különböző támogatások ellenére sem az eszközök sokoldalú, magas szakmai minőségű rendszerét, amellyel a személy­re szabott fejlesztés megvalósítható lenne.”

„A projektek finanszírozási menete tervezhetőbb kellene legyen, mert a támoga­tá­sok elmaradása, késése az eredeti célok devalválódását is okozhatja.”

„A választott továbbképzések kevés eleme épült be a pedagógusok gyakorlatába. Ennek oka talán a 30 órás képzések elégtelensége, a kurzusokra épülő mento­rá­lás, a tanítási órák segítő kontrolljának hiánya lehet. A megfigyelt intéz­mé­nye­ket rajtunk kívül senki nem látogatta. Az iskolák nem integrálták a módszertani elemeket pedagógiai programjukba, kivételt a már korábban saját vagy alternatív program szerint működő intézmények jelentettek. A továbbképzések, az integrációt segítő módszertani elemek, a helyi oktatási stratégia kialakulása erőteljeseb­ben volt tapasztalható az ilyen jellegű programmal, gyakorlattal rendelkező is­ko­lák­ban.”

„Külön nagy hangsúlyt kellene fektetni az iskolák helyi elfogadottságának erő­sí­tésére, illetve a kapcsolódó külső szereplők (szü­lők, de akár munkaadók is) be­vonására. Másként fogalmazva: a hálózatoknak a helyi társadalomba való be­ágyazottságának megerősítése is cél kell legyen.
A hátrányos helyzetű gyerekek integrációja nem lehet sikeres a szülők felnőtt­oktatási és -képzési programba való bevonása nélkül. A hálózatok szakmai vo­nat­kozásai e szegmensekre is ki kellene térjenek.”

„A felkeresett bázisintézmények legtöbbje számos oktatási program résztvevője. Ál­talános tendencia, hogy az Országos Oktatási Integrációs Hálózatot alkotó in­téz­mények – néhány kivételtől eltekintve – majdnem mindegyike már néhány év­vel a bázisintézménnyé válása előtt a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének előmozdítása érdekében – külső többletforrás segítségével – vala­mi­lyen alternatív pedagógiai módszer vagy program elkötelezettjévé vált. Így a monitoringvizsgálat alkalmával a véletlenszerűen választott iskolákban mind az International Step by Step Association által támogatott Lépésről lépésre (Step by Step) program, a Nyílt Társadalom Intézet által finanszírozott Roma Education Initiative HISZ-programja, mind a Komplex Instrukciós Program, a holland–ma­gyar együttműködésben zajló MAG-program, a Junior Achievement Program (JAM), vagy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány FÁK programjának kö­ve­tői is megtalálhatók.”