Gazdaság / HR

Riasztó uniós előrejelzés: összeomolhat a kukoricatermés Magyarországon

Jelentősen romlottak az Európai Unió idei gabonatermésére vonatkozó kilátások: a Copa–Cogeca legfrissebb becslése szerint 2026-ban közel 19 millió tonnával kevesebb gabona teremhet, mint tavaly.

Nem az AI-modellek fejlesztői lehetnek a mesterséges intelligencia legnagyobb nyertesei Európában

Miközben a mesterséges intelligencia körüli befektetői várakozások elsősorban az AI-modelleket fejlesztő startupokra irányultak, a legfrissebb vállalati gyorsjelentések egy másik trendet rajzolnak ki. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa nagy, régóta működő technológiai vállalatai profitálnak leginkább abból, hogy a cégek tömegesen kezdik bevezetni a mesterséges intelligenciát üzleti folyamataikba.

Egyre inkább benyúlik a munka a magánéletbe Európában

Az Európai Unióban minden ötödik munkavállaló arról számolt be, hogy havonta többször is megkeresik munkaügyben a hivatalos munkaidőn kívül. A jelenség nemcsak a folyamatos elérhetőség kultúráját erősíti, hanem jelentősen növeli a munkahelyi stresszt is.

Paks leállása fontos tanulságot hozott: nem az áram hiányzik, hanem a tárolás

A paksi atomerőmű teljes kiesése nem azt bizonyítja, hogy a megújuló energiaforrások megbízhatatlanok, hanem azt, hogy Magyarország energiatároló kapacitása még mindig elégtelen – erre hívja fel a figyelmet Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója. A Másfélfokon megjelent elemzés szerint a nyári események megmutatták: a nappal megtermelt napenergia elegendő lehet, a probléma az, hogy estére nincs hol eltárolni.

Kettészakadt Európa az elektromos autózásban

Az elektromos autók térnyerése Európában tovább folytatódik, az átállás azonban korántsem egyforma ütemben zajlik. Míg az északi országok és a Benelux-régió több piacán az újautó-eladások jelentős részét már tisztán elektromos modellek adják, addig Közép- és Dél-Európa számos országában továbbra is a hagyományos hajtásláncok dominálnak.

Zsugorinfláció, skimpfláció, stagfláció – mit jelentenek, és rosszabbak-e az inflációnál?

Az infláció fogalmát ma már szinte mindenki ismeri, de egyre gyakrabban találkozhatunk olyan kifejezésekkel is, mint a zsugorinfláció, a skimpfláció vagy a stagfláció. Bár mindegyik kapcsolatban áll az árak emelkedésével vagy a gazdaság működésével, valójában egészen eltérő jelenségeket írnak le.

Az Egyesült Államok újabb 43 kínai vállalat termékeit tiltja ki az ujgur kényszermunka gyanúja miatt

Az Egyesült Államok újabb 43 kínai vállalatot vett fel az ujgur kényszermunka elleni törvény (Uyghur Forced Labor Prevention Act – UFLPA) tiltólistájára. A Reuters által ismertetett pénteki amerikai kormányzati közlemény szerint a döntés olyan cégeket érint, amelyek az elektronikai ipartól az élelmiszeriparon át egészen a fémiparig számos ellátási láncban töltenek be fontos szerepet.

Kínai robotok hódítják meg a brit raktárakat – automatizációval javítanák a termelékenységet

Amikor valaki lead egy rendelést egy webáruházban, jó eséllyel néhány percen belül már meg is kezdődik annak feldolgozása. Egyre gyakrabban azonban nem emberek, hanem alacsony, ezüstszínű, önvezető raktári robotok indítják el ezt a folyamatot: a gépek a polcrendszerek alá gurulnak, megemelik azokat, majd a kívánt állványt a komissiózó munkatársakhoz szállítják.

Hogyan szerepelt a magyar gazdaság és mire lehet számítani?

A második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első három hónapos periódushoz képest. Éves összevetésben pedig a nyers adat szerint 1,7 százalékos volt a bővülés. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta: “Negyedéves alapon számítottunk lassulásra, de ennél kisebb mértékben, a prognózisunkban 0,6 százalékos többlet szerepelt. Ugyanakkor éves szinten az 1,7 százalékos tényadat megfelel a várakozásunknak.”

Vasárnaptól kötelező lesz megjelölni az MI által készített tartalmakat az EU-ban

Újabb mérföldkőhöz érkezik az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete: augusztus 2-től hatályba lépnek azok az átláthatósági előírások, amelyek kötelezővé teszik a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított tartalmak egyértelmű jelölését. Az intézkedés célja, hogy a felhasználók könnyebben felismerjék a deepfake-eket és más mesterségesen előállított tartalmakat.