Könnyebb lett alkudni az albérletekre, de a jó lakásokért továbbra is versenyeznek

Az idei év első felében kedvezőbb helyzetbe kerültek az albérletet keresők, ugyanis látványosan szélesebb kínálatból válogathattak. A bérleti díjak ennek hatására több területen stagnáltak, máshol pedig valamelyest csökkentek is. A Balla Ingatlan szakértői szerint azonban korántsem minden lakás lett könnyebben kiadható: a jó állapotú és jó elhelyezkedésű ingatlanokra továbbra is gyorsan lecsaptak a bérlők.

Budapesten az első félévben az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 3000–3500 forint között alakult – ismertette Kovácsné Zsichla Katalin, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. A korábbi erőteljes drágulás ugyanakkor már nem volt jellemző, a bérleti díjak inkább stagnáltak vagy csak enyhén emelkedtek.

A főváros déli részén is érzékelhető volt a változás. Szigetszentmiklóson egy jó állapotú, kétszobás lakást havi 180 ezer forintért könnyen ki lehetett adni, míg Csepelen ugyanezért a méretért jellemzően 200–220 ezer forintot kértek. Marosvölgyi Gabi szerint a kereslet továbbra is határozott volt, amit az is támogatott, hogy a korábbi időszakhoz képest mérséklődtek a bérleti díjak, vagy legalábbis megállt az emelkedés.

A bérlők már továbbálltak, ha nem engedett a tulajdonos

A XI. kerületben már konkrét árcsökkenés is megjelent. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője szerint a korábban körülbelül 250 ezer forintos kategóriába tartozó, kétszobás panellakásokat 5–10 százalékkal olcsóbban lehetett kiadni, mint egy évvel korábban.

A bérlők alkupozíciója is javult. Ha egy tulajdonos nem volt hajlandó engedni a meghirdetett árból, a bérlők könnyebben kerestek másik ingatlant, hiszen a nagyobb kínálat miatt volt miből válogatniuk.

A belső kerületekben ugyanakkor más kép rajzolódott ki. Az V. és XIII. kerületben továbbra is erős volt a kereslet, elsősorban a jó állapotú, jól megközelíthető lakások iránt. A XIII. kerületben jellemzően 180–300 ezer, az V. kerületben pedig 250–500 ezer forint között alakultak a havi bérleti díjak.

A XVIII. kerületben a repülőtér közelsége biztosított stabil keresletet. A reptéri és logisztikai cégek dolgozói folyamatos bérlői kört jelentenek, de az árérzékenység itt is erős. Egy átlagos, 1–2 szobás, jó állapotú lakásért 160–220 ezer forintot kértek havonta. A 230–250 ezer forint feletti kategóriában már főként az újszerű, kertes vagy különösen jó közlekedésű ingatlanok voltak kelendők.

Zuglóban és a XVI. kerületben szintén stabil maradt a kereslet. Az egyszobás lakások 160–180 ezer, a másfél-kétszobás ingatlanok pedig 200–220 ezer forint körül mozogtak.

A Velencei-tó térségében ennél alacsonyabb árakkal lehetett találkozni: a lakások bérleti díja 120 ezer forint környékéről indult, és 250 ezer forintig még átlagosnak számított. A családi házaknál már jóval nagyobb volt a szórás.

A bérlakáspiac tehát összességében kiegyensúlyozottabbá vált: a tulajdonosoknak több helyen már nem volt elég egyszerűen meghirdetni egy lakást magas áron, a bérlők pedig nagyobb kínálat mellett válogathattak. Egy dolog azonban nem változott: a jó lakás továbbra is jó üzletnek számít, és ezekért az ingatlanokért továbbra is erős a verseny.