Tizenhét uniós ország vezetői szólították fel az ír elnökséget a mezőgazdasági támogatások megőrzésére

Tizenhét európai uniós tagállam vezetője levélben fordult Micheál Martin ír miniszterelnökhöz, az Európai Unió Tanácsának soros elnökéhez, azt kérve, hogy a következő uniós hosszú távú költségvetésről folytatott tárgyalásokban kapjon kiemelt figyelmet a mezőgazdaság. A vezetők az ír elnökség által a tárgyalások irányítására és fokozatos szűkítésére kidolgozott, úgynevezett tárgyalási keret (Negotiating Box) közelgő felülvizsgálata előtt fogalmazták meg álláspontjukat.

A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások döntő szakaszba léptek. A levelet Bulgária, Ciprus, Horvátország, Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Csehország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Magyarország vezetői írták alá. Az első aláíró Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Nicușor Dan román elnök.

A vezetők szerint az Európai Uniónak változó stratégiai környezettel kell szembenéznie, amely új kihívások ugyanakkor az összehangolt európai fellépés számára új lehetőségeket is teremtenek. „A következő MFF-nek lehetővé kell tennie Európa számára, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel, miközben választ ad a növekvő kihívásokra, többek között a biztonság és a védelem, a versenyképesség, a kapcsolódási lehetőségek, az energiabiztonság és az ellenálló képesség területén” – áll a levélben.

A 17 ország vezetői ugyanakkor hangsúlyozzák: az új prioritások finanszírozása nem történhet a szerződésekben rögzített uniós politikák rovására, amelyek szerintük továbbra is az európai integráció alapját jelentik, és maguk is hozzájárulnak az új kihívások kezeléséhez.

Ezért úgy vélik, hogy a ciprusi elnökség által kidolgozott tárgyalási keretben szereplő teljes költségvetési összegnek kell maradnia a finanszírozási igények kezelésének alapjául. „Most nincs itt az ideje annak, hogy Európa csökkentse ambícióit” – fogalmaznak.

A kohéziós politika és a KAP megőrzését kérik

A vezetők külön kiemelik a kohéziós politika és a közös agrárpolitika (KAP) jelentőségét. Mint írják, ezek hosszú ideje az Európai Unió alapvető politikái közé tartoznak, céljaik azonban ma még fontosabbak, mint korábban. E politikák elősegítik a tagállamok és régiók közötti felzárkózást, erősítik az egységes piacot, valamint támogatják a vidéki és kevésbé fejlett térségeket. Emellett hozzájárulnak Európa versenyképességéhez és élelmezésbiztonságához, miközben kézzelfogható segítséget nyújtanak több millió európai polgárnak, és jól mutatják a közös európai kiadások hozzáadott értékét.

A levél aláírói szerint mindkét politika többször alkalmazkodott már a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez, miközben megőrizte a szerződésekben meghatározott célkitűzéseit. Emellett közvetlen és közvetett előnyöket biztosítanak az Európai Unió valamennyi tagállamának gazdasága számára. „Ezért úgy véljük, hogy a következő MFF-ben meg kell őrizni a kohéziós politika és a KAP teljes finanszírozását” – írják.

A vezetők a május 26-án elfogadott közös nyilatkozatukra is hivatkoznak, amely szerint ezek a politikák már az Európai Bizottság költségvetési javaslatában is reálértéken számított csökkentéssel néznek szembe, annak ellenére, hogy az MFF teljes összege növekedne.

Álláspontjuk szerint egy további csökkentés nem korszerűsítené az uniós költségvetést, hanem éppen ellenkezőleg: gyengítené azt, és veszélyeztetné az európai projekt társadalmi támogatottságát. Ráadásul az új többéves pénzügyi keret már önmagában is alapvető változásokat jelent a költségvetés szerkezetében, programozásában és a kiadások megközelítésében.

Több forrást az új prioritásokra, de a mezőgazdaság és a kohézió védelmével

A 17 ország vezetői szerint Európa új prioritásaihoz megfelelő többletforrásokra van szükség, ugyanakkor a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását meg kell védeni. A bevételi oldalon készek konstruktívan együttműködni, többek között az új saját forrásokra vonatkozó javaslatokról is. Ezek célja az lenne, hogy enyhítsék a nemzeti költségvetésekre nehezedő közvetlen nyomást.

A vezetők szerint az új saját forrásoknak valódi, méltányos, egyszerű és regressziómentes bevételi forrásoknak kell lenniük, összhangban a májusi közös nyilatkozatban foglaltakkal. Egyúttal jelezték, hogy alaposan megvizsgálják majd az Európai Bizottság által ígért javaslatok módosításait.

Lassabban fizetnék vissza a NextGenerationEU hiteleit

A 17 ország szerint érdemes megvizsgálni a NextGenerationEU keretében felvett hitelek fokozatosabb, lassabb visszafizetésének lehetőségét is. Ez nagyobb költségvetési mozgásteret teremthetne a következő MFF időszakában, ugyanakkor a vezetők szerint előbb értékelni kellene, hogy egy ilyen megoldás milyen hatással lenne a visszafizetés teljes költségére.

A levélben emellett felvetik korlátozott és célzott európai adósságinstrumentumok alkalmazását is. Ezeket azonban kizárólag egyértelműen meghatározott stratégiai prioritások finanszírozására használnák, összhangban a májusi közös nyilatkozattal.

Megszüntetnék a tagállami visszatérítéseket

A 17 vezető szerint a jelenlegi költségvetési visszatérítési rendszernek nem lehet helye a következő többéves pénzügyi keretben. A visszatérítéseket eredetileg azért vezették be, hogy korrigálják azoknak a tagállamoknak a helyzetét, amelyek aránytalanul nagy terhet viseltek az uniós költségvetéshez való hozzájárulásuk révén.

A levél aláírói szerint azonban azok a körülmények, amelyek eredetileg indokolták ezeket a korrekciókat, alapvetően megváltoztak. Úgy vélik, hogy a tagállami hozzájárulások értékelésekor nemcsak azok abszolút nagyságát kell figyelembe venni, hanem az egyes országok eltérő jóléti szintjét, valamint az általuk viselt relatív terhet is.

A 17 ország vezetői végül jelezték, hogy készek együttműködni az uniós Tanács soros elnökségével a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során.