Az IMF szerint ideje lenne fékezniük az adósságot a briteknek és az amerikaiaknak

Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója egy exkluzív interjúban arról beszélt, hogy a világgazdaságot érő sokkok „lépcsőzetesen, nem pedig a mennyország felé” hajtják felfelé az adósságszinteket, miközben a kormányok eddig „semmit sem tettek e szolgáltatási költség megfékezésére”. „Ideje cselekedni” – mondta Georgieva, aki szerint a politikusoknak bátorságra lesz szükségük a szükséges intézkedések meghozatalához.

Az IMF-vezető megszólalására egy olyan időszakban került sor, amikor a kormányzati hitelfelvétel költségei jelentősen megemelkedtek. Az olajellátást megzavaró háborúk ugyanis hozzájárultak az infláció erősödéséhez, ami világszerte magasabb kamatkörnyezethez vezetett. A megemelkedett finanszírozási költségek az Egyesült Királyság kormányát is nehéz helyzetbe hozták Andy Burnham brit miniszterelnök első, jövő hónapban esedékes költségvetése előtt. Egyre több találgatás övezi, hogy a kormány milyen adó- és kiadási intézkedéseket jelenthet be.

A legfrissebb adatok szerint augusztusban a brit állam 18,3 milliárd fonttal – 24,4 milliárd dollárral – növelte hitelfelvételét. Ez csaknem ötödével haladta meg az egy évvel korábbi értéket, és a hivatalos előrejelzéseknél is magasabb volt. Még látványosabban emelkedett az adósság után fizetett kamat: augusztusban 1997, vagyis a havi adatközlés kezdete óta nem volt ilyen magas ez az összeg.

Az Egyesült Államok sem ússza meg a magasabb finanszírozási költségeket. A világ legnagyobb gazdaságának államadóssága időközben meghaladta a 40 ezer milliárd dollárt, vagyis tíz év alatt megduplázódott. Ez az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt aggodalmakat kelt.

Georgieva az ENSZ Közgyűlése mellett tartott találkozón arról beszélt: az IMF üzenete a fejlett gazdaságok számára az, hogy miközben számos gazdasági tényező kívül esik a kormányok ellenőrzésén, a belföldi gazdaságpolitika alakítása továbbra is a kezükben van. „Két dolgot kell megtenni: le kell szorítani az adósságszinteket, elsődleges prioritássá kell tenni a költségvetési konszolidációt, és gondoskodni kell arról, hogy a jegybankok teljesítsék árstabilitási mandátumukat” – mondta.

Szerinte nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a politikusoknak legyen bátorságuk megtenni a szükséges lépéseket. „Ezek politikailag nehéz lépések, de szükséges lépések” – fogalmazott.

A brit helyzet nem kirívó

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britanniában miért emelkedtek a kamatköltségek a többi nagy gazdasághoz képest jelentősen, Georgieva azt mondta: az ország helyzete „nem nagyon különbözik” a többiekétől.

Az IMF vezetője szerint a fejlett országoknak következetesen kell dolgozniuk az adósság csökkentésén. Pozitívan értékelte a brit tervezési és lakhatási reformokat is.

Georgieva szerint a fejlett gazdaságoknak nincs elegendő pénzük arra, hogy pusztán állami költekezéssel élénkítsék a növekedést, ezért olyan reformokra kell támaszkodniuk, amelyek beruházásra ösztönzik a magánszektort.

Az AI a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti

A kormányok világszerte kötvények kibocsátásával finanszírozzák magukat. Ezek lényegében hitelviszonyt megtestesítő ígérvények: a befektetők pénzt adnak az államnak, amely cserébe kamatot fizet. Az infláció miatt azonban a befektetők attól tartanak, hogy a pénzük értéke és a kötvényeken elérhető hozam reálértéke csökken. Ez az elmúlt hónapokban a kötvényhozamok emelkedéséhez vezetett.

Nem ez az egyetlen tényező, amely felfelé hajtja a hozamokat. A kötvénypiacon egyre nagyobb versenyt jelentenek azok a technológiai vállalatok is, amelyek hatalmas összegeket kívánnak bevonni a mesterséges intelligencia fejlesztésére.

Georgieva az AI kapcsán a közelmúltban felmerült, a rendszerek biztonságos ellenőrzésének elvesztésével kapcsolatos aggodalmakra is utalt. Szerinte ez az államadósság növekedése mellett a pénzügyi stabilitás szempontjából is kockázatot jelenthet.

„Ha több olyan incidenssel találkozunk, amikor az AI saját életet kezd élni, akkor jelentős pénzügyi stabilitási kockázattal nézhetünk szembe”

– mondta.

Az IMF vezetője megismételte a szervezet értékelését, miszerint a világgazdaságot jelenleg két, egymással ellentétes irányba ható erő alakítja: az energiaár-sokk és az AI-ba irányuló beruházások. Georgieva szerint fontos lenne, hogy az Öböl-térségből származó, jelenleg visszaesett olaj- és gázexport tartósan helyreálljon. Ez szerinte lehetővé tenné, hogy az energiapiaci sokk végre „a visszapillantó tükörbe kerüljön”. „Ez nagyon fontos lépés lenne a normalizálódás felé” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy erre egyelőre nem került sor.