Gazdaság / HR
A vízért folytatott verseny már ősszel eldőlhet
A klímaváltozás és a gyomflóra átrendeződése miatt egyre fontosabbá válhat az őszi gyomirtás az őszi kalászosok termesztésében. A csapadékhiányos tavaszok, az enyhébb telek és a kiszámíthatatlan időjárás miatt ugyanis már a tél előtt eldőlhet, milyen állapotban kezdi meg a búza, az árpa vagy a tritikálé a következő fejlődési időszakot.
A gyomnövények már a csírázástól versenyeznek a kultúrnövényekkel a talajban lévő vízért és tápanyagokért. A tavaszra halasztott gyomirtás ugyan elpusztíthatja a gyomokat, az addig elhasznált nedvességet és tápanyagokat azonban már nem lehet visszaadni a gabonának. Ez aszályos évjáratokban különösen jelentős veszteséget okozhat.
A tavaszi gyomirtás sokszor már késő
A kalászosok kezdeti fejlődési szakaszában különösen erős a fényért, vízért és tápanyagért folytatott verseny. Az enyhe teleken a kalászossal együtt kelt gyomok tovább fejlődhetnek, és tavaszra fejlett állományt alkothatnak. Az őszi gyomosodás ráadásul a gabona bokrosodását is visszafoghatja, így kevesebb produktív oldalhajtás fejlődhet.
A talajnedvesség megőrzése az elmúlt években egyre fontosabb termelési tényezővé vált. A szakmai anyag szerint egyetlen borostyánlevelű veronika akár fél liter, míg egy nagy széltippan 1,5–3 liter vizet is elpárologtathat az őszi keléstől a következő év áprilisáig. Ez a víz a kultúrnövény számára már nem áll rendelkezésre.
Az őszi gyomirtás ezért nem pusztán a tiszta állomány kialakítását szolgálja. A gyomok korai visszaszorításával több víz és tápanyag maradhat a kalászos számára, miközben a növény gyökérzete erőteljesebben fejlődhet. A jól fejlett gyökérzet a száraz tavaszi időszakban is segítheti a mélyebb talajrétegek vízkészletének hasznosítását.
Egyre több helyen jelentenek gondot az egyszikű gyomok
A kalászosok gyomflórájában egyre nagyobb figyelmet kapnak az egyszikű fajok, köztük a nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit, a rozsnokfajok és a vékony egércsenkesz. Terjedésükben szerepet játszhat a vetésforgó, az időjárás, a talajművelés és a korábbi technológiai döntések változása.
A kétszikűek közül többek között a tyúkhúr, a mezei árvácska, a pásztortáska, a veronikafélék, a pipacs, az ebszékfű, az árvacsalánfélék és a ragadós galaj is jelentős konkurenciát jelenthet. Enyhe tél esetén ezek tovább fejlődhetnek, és tavaszra már komoly víz- és tápanyagversenyt okozhatnak.
Az őszi kezelés a tavaszi munkacsúcsot is mérsékelheti, hiszen egy fontos növényvédelmi feladatot lehet korábbi időszakra áthelyezni. A korai gyomirtás ugyanakkor nem minden táblán indokolt azonos módon: a gyomflórát, az előveteményt, a talajművelést, a vetésidőt és a csapadékviszonyokat egyaránt figyelembe kell venni.
A szakmai anyag szerint a szárazabb évjáratokban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a kultúrnövény már ősszel minél kevesebb konkurenciával fejlődjön. Az őszi gyomirtás így a hozambiztonság és a talajnedvesség megőrzésének egyik technológiai eszközévé válhat.
Forrás: Agrofórum