A G7 így reagált Trump fenyegetésére

A világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7 közleménye szerint az intézkedés azonnal megkezdődik, és négy hónapon keresztül tart. A tervek szerint az első húsz napban jelentős mennyiségű dízelt szabadítanak fel, és szükség esetén további dízelkészletek piacra dobásáról is tárgyalnak.

A csoport tagjai – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Olaszország és Franciaország – egyúttal abban is megállapodtak, hogy egymással szemben nem vezetnek be exportkorlátozásokat az energiára és az energiahordozókra. Az Európai Unió a G7 ülésein szintén képviselteti magát.

Trump előbb fenyegetett, később azt mondta, nem is volt napirenden a tilalom

Donald Trump korábban azt helyezte kilátásba, hogy az Egyesült Államok betiltja a dízel exportját, ha az európai országok nem növelik a piacra kerülő saját készleteik mennyiségét. Egy ilyen lépés enyhíthette volna az amerikai fogyasztókra nehezedő árnyomást a novemberi félidős választások előtt, ugyanakkor máshol tovább emelhette volna az árakat.

Az amerikai elnök pénteken a közösségi médiában már arról írt, hogy Európa „hatalmas mennyiségű” dízelt szabadít fel a készleteiből, és a folyamat azonnal megkezdődik. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter korábban azzal érvelt, hogy az amerikai gazdáknak, fuvarozóknak és vállalkozásoknak nem szabad viselniük az üzemanyagárak emelkedésének teljes terhét.

Trump később a Fehér Házban már úgy fogalmazott: a dízelexport tilalma „soha nem volt igazán napirenden”. A G7 készletfelszabadításáról azt mondta, hogy „nagyszerű dolog”, és hozzátette: az Egyesült Államok sem vezet be exporttilalmat. Az elnök egy héttel korábban még támogatta a dízelexport betiltását, és csütörtökön is mérlegelte a lehetőséget, miközben kormánya nyomást gyakorolt az európai országokra, hogy nyúljanak hozzá saját készleteikhez.

A cél: négy hónap alatt 100 millió hordó a piacra

Emmanuel Macron francia elnök a G7 vezetőinek egyeztetése után azt mondta, hogy a tagországok az Egyesült Államok és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) koordinációjával akár 100 millió hordónyi tartalékot szabadítanak fel négy hónap alatt. A brit kormányt Ed Miliband külügyminiszter képviselte. Szerinte az intézkedések stabilizálhatják az energiaellátást, ellenállóbbá tehetik az ellátási láncokat, és megvédhetik a háztartásokat és a vállalkozásokat az árak hirtelen változásaitól.

Macron szerint a koordinált fellépés elsősorban a kőolajtermékek, azon belül is a dízel árának csökkenését segítheti. Kiemelte azt is, hogy a G7 megállapodott az exporttilalmak elkerüléséről, és ebben – mint fogalmazott – Trump különösen egyértelmű volt.

A G7 közös közleménye szerint a 100 millió hordónyi készletfelszabadítás négy hónap alatt, az IEA koordinációjával indul meg azonnal. Az első húsz napban a G7 tagjai és partnereik jelentős mennyiségű dízelt dobnak piacra. Egyelőre nem ismert, hogy pontosan mely partnerországok vesznek részt a készletek felszabadításában, illetve milyen ütemben kerülnek piacra a tartalékok. A 100 millió hordó egyaránt tartalmaz majd dízelt és nyersolajat.

Száz dollár felett a Brent ára

A nemzetközi olajpiac irányadó terméke, a Brent ára rövid időre 100 dollár alá esett hordónként a készletek felszabadításának hírére, péntek estére azonban ismét mintegy 102 dollárra emelkedett. A konfliktus kiszélesedése előtt a Brent ára még körülbelül 73 dollár volt hordónként.

Matt Smith, a Kpler árupiaci kutatási igazgatója szerint az olajárak újbóli emelkedésében szerepet játszottak a Szaúd-Arábia és a jemeni húszik közötti újabb támadások is.

Smith szerint az európai stratégiai készletek felszabadításának bejelentése kezdetben erőteljesen lefelé nyomta az olajárakat, később azonban azok megfordították az irányt, miután olyan hírek terjedtek el, hogy Szaúd-Arábia offenzívát tervezhet Jemenben. Rijád célja ezzel egyebek mellett a Bab el-Mandeb-szoroson keresztüli biztonságos hajózás helyreállítása lehet.

Európa különösen kitett az amerikai dízelexportnak

Az európai országok korábban ellenálltak annak, hogy az Egyesült Államok leállítsa a dízelexportot. A helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, valamint az Oroszországból és Kínából érkező kínálat csökkenése. A G7 emellett a finomítók karbantartási munkálatait is összehangolná annak érdekében, hogy ne egyszerre álljon le túl sok üzem. A csoport arra is ösztönzi azokat az országokat, amelyek képesek rá, hogy növeljék a dízel finomítását.

Az amerikai dízelexport esetleges betiltásának elmaradása különösen fontos lehet azoknak az országoknak, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak importra. Ilyen az Egyesült Királyság is, ahol pénteken először haladta meg a két fontot a dízel literenkénti ára. A brit dízelfelhasználás több mint felét importból fedezik, az importált mennyiség 31 százaléka pedig az Egyesült Államokból érkezik.

Az Egyesült Államok a világ egyik legfontosabb dízelbeszállítója. Az amerikai finomítók naponta nagyjából 4–5 millió hordó dízelt állítanak elő. Ebből az amerikai fogyasztók mintegy 3,6 millió hordót használnak fel, a fennmaradó 1,2–1,5 millió hordót pedig exportálják. Ez az Egyesült Államokat a globális dízelpiac egyik meghatározó szereplőjévé teszi.

Oroszország exporttilalma is szűkíti a kínálatot

A nemzetközi dízelpiacon már eleve jelentős kínálati korlátok alakultak ki a közel-keleti konfliktus miatt. A harcok akadályozzák a nyersolaj és a finomított dízel világpiaci áramlását is.

Oroszország, amely szintén jelentős olaj- és dízeltermelő, saját exportkorlátozásokat vezetett be, miután ukrán támadások érték finomítóit. Ez tovább szűkítette a rendelkezésre álló kínálatot. A G7 vezetői ugyanakkor jelezték, hogy fenntartják az Oroszországgal szembeni szankciókat, miközben az ukrajnai háború folytatódik.

A dízel előállítása összetettebb folyamat, mint a benziné, ráadásul a fuvarozásban és a mezőgazdaságban betöltött szerepe miatt a keresletet nehéz gyorsan visszafogni. Ezért a dízelpiac kínálatának zavarai az üzemanyagárakon keresztül más termékek – köztük az élelmiszerek – árára is hatással lehetnek.