Rekordot döntött az üzemanyag ára az EU-ban, a dízel drágulása még nem érte el a csúcsát

Az Európai Bizottság több mint két évtizedre visszanyúló adatsora szerint szeptember közepén új rekordot ért el az uniós üzemanyagár. A szeptember 14-i adatok alapján egy 50 literes tank benzinnel átlagosan mintegy 103 euróba, dízellel pedig körülbelül 108 euróba kerül.

A benzin súlyozott uniós átlagára literenként 2,063 euró, a dízelé pedig 2,159 euró volt. Mindkét érték rekordnak számít a Bizottság 2005-ben kezdődő idősorában. A benzin korábbi csúcsát 2022-ben érte el, míg a dízel ára legutóbb idén áprilisban közelítette meg a mostani szintet.

Óriási különbségek vannak az uniós országok között

Az átlag mögött jelentős eltérések húzódnak meg. Benzint Máltán lehetett a legolcsóbban tankolni, literenként 1,34 euróért, míg Dániában ugyanez 2,56 euróba került. A dízel esetében szintén Málta állt az egyik végponton: ott 1,21 euró volt egy liter ára. Finnországban viszont már 2,51 eurót kellett fizetni érte.

Az adatok az Európai Bizottság Weekly Oil Bulletin című kiadványából származnak, amelyet szeptember 17-én tettek közzé a szeptember 14-i árak alapján. A közölt árak az adókat is tartalmazzák. Az üzemanyag drágulása az inflációra is egyre nagyobb nyomást helyez. Az EKB adatai szerint az euróövezet energiaár-inflációja augusztusban 14,3 százalékra gyorsult a júliusi 10,3 százalékról.

Nem csak a nyersolaj drágulása hajtja az árakat

A kutakon tapasztalható áremelkedést nem kizárólag a nyersolaj világpiaci ára magyarázza. Jelentősen emelkedtek a finomítás költségei és árrései is. A finomítói árrés azt mutatja meg, mekkora a különbség a nyersolaj beszerzési ára és az abból előállított, finomított termékek – például a benzin és a dízel – értékesítési ára között.

Az EKB szakértői az Euronews Businessnek azt mondták, hogy miközben a benzin finomítói árrése már elérhette a csúcsát, a dízel esetében további emelkedés várható. A szakértők a LSEG 2024. szeptember 16-i határidős jegyzéseire hivatkozva azt közölték, hogy a dízel finomítói árrése várhatóan októberben tetőzik. Ugyanezek az adatok arra utalnak, hogy a benzin árrése már augusztusban elérte a csúcsot.

Az uniós súlyozott átlagárak alapján 2026 eleje óta a benzin ára mintegy 29 százalékkal, a dízelé pedig csaknem 40 százalékkal emelkedett.

A háború és a Hormuzi-szoros is felhajtja az árakat

Az üzemanyagárak hónapok óta emelkednek a február végén kirobbant, Iránnal vívott háború óta. A konfliktus jelentősen megzavarta az energiakereskedelmet a Hormuzi-szoros térségében. A nemzetközi referenciaárnak számító Brent kőolaj ára a konfliktus tetőpontján hordónként 126 dollár fölé emelkedett. Pénteken a következő hónapra szóló szállításra már több mint 104 dolláron kereskedtek vele. A háború előtt a Brent ára nagyjából 72 dollár volt hordónként.

Az európai ellátás helyzetét tovább nehezítheti a Saudi Aramco döntése is. A Bloomberg értesülései szerint a szaúdi olajvállalat legalább két európai finomítónak jelezte, hogy októberben nem kapnak olajat a hosszú távú szerződéseik alapján. A háttérben a királyság Vörös-tengerhez vezető egyik kulcsfontosságú vezetékrendszere elleni támadás áll.

A források szerint a döntés valamennyi európai vevőt érinti.

Az adók is jelentős részt visznek el az üzemanyag árából

A nyersolaj drágulása önmagában nem magyarázza meg, miért kerül ennyibe az üzemanyag Európában. Az EKB júliusi elemzése szerint a nyersolaj ára az euróövezet átlagos üzemanyagárának kevesebb mint egynegyedét adta. A fennmaradó részt többek között a finomítás és az elosztás költségei és árrései, valamint a különféle adók teszik ki. Ez részben azt is megmagyarázza, miért lehetnek jelentős különbségek az egyes uniós országok üzemanyagárai között.

Az EKB számításai szerint júliusban a dízel végső árából mintegy 44 százalékot, a benzinéből pedig 52 százalékot tett ki együtt a jövedéki adó és az áfa. A jegybank szerint ugyanakkor jelenleg a finomítói árrések is jelentős szerepet játszanak a dízel drágulásában.

Az EKB szakértőinek becslése szerint szeptember harmadik hetében a finomítói árrés literenként 0,41 euróval, vagyis a végfelhasználói dízelár 19 százalékával járult hozzá az euróövezeti kiskereskedelmi dízelárhoz. A benzin esetében ugyanez 0,17 euró, azaz a végső ár 8 százaléka volt.

Van még tér az áremelkedés előtt

Az EKB szeptember 10-én közzétett monetáris politikai közleményében arra figyelmeztetett, hogy az energiaellátás újabb zavarai az energiaárak további emelkedését okozhatják, ráadásul a jelenleg vártnál hosszabb ideig.

A jegybank szakértői szerint az üzemanyagárak mérséklődéséhez elsősorban a közel-keleti konfliktus lezárására, a Hormuzi-szoroson zajló forgalom normalizálódására és a globális finomítói kapacitások helyreállására lenne szükség. Ez lehetővé tenné az olajtartalékok újbóli feltöltését is, és egy normalizálódó piaci környezet gyorsan lefelé húzhatná mind a nyersolaj, mind a kiskereskedelmi üzemanyagok árát.

Az EKB szerint azonban az orosz finomítói kapacitásokban bekövetkező további zavarok akkor is magas szinten tarthatják a finomítói árréseket, ha a közel-keleti konfliktus időközben rendeződik.