A mesterséges intelligencia fellendülése piaci sokkokat okozhat – figyelmeztet a Bank of England vezetője

Bailey szerint a brit jegybank „nagyon körültekintően” figyeli a mesterséges intelligenciába áramló hatalmas összegeket. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy „nem mindenki nyer mindig”. Az elmúlt években az AI-cégekbe fektetett, illetve számukra kölcsönadott hatalmas összegek – amelyek mögött a befektetők jelentős megtérülésbe vetett reménye áll – odáig vezettek, hogy egyes vállalatokat már több ezermilliárd dollárra értékel a piac.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e egy mesterségesintelligencia-lufi kipukkanását, Bailey azt mondta: „Egy ponton bekövetkezhet az eszközárak korrekciója.” A Bank of England kormányzója a BBC-nek adott exkluzív interjúban beszélt arról, milyen kockázatokat és lehetőségeket jelenthet az AI a brit gazdaság számára.

Bailey úgy véli, a technológia „nagy lehetőséget jelent gazdaságaink növekedésének erősítésére”, amire az Egyesült Királyságnak szüksége is van.

„De jelentős kockázatokat is magával hoz, ezért mindkét oldalra megfelelő figyelmet kell fordítanunk”

– tette hozzá. Az egyik legfontosabb kérdés az, mi történik akkor, ha az AI-ba fektetett hatalmas összegek nem hozzák meg a várt eredményt.

Az AI-chipeket gyártó Nvidia jelenleg a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalata, piaci értéke 5,5 ezermilliárd dollár (4,14 ezermilliárd font). A vállalat értékelését nagyrészt azok a befektetők hajtják, akik jelentős nyereséget várnak a mesterséges intelligencia térnyerésétől. Eközben az Alphabet, a Meta, a Microsoft és az Amazon technológiai óriáscégek együttesen több százmilliárd dollárt fordítanak az AI fejlesztésére.

A világ két legnagyobb mesterségesintelligencia-vállalata, az Anthropic és az OpenAI pedig szintén részvényeik tőzsdei bevezetésére készül az Egyesült Államokban. A lépések a várakozások szerint további több százmilliárd dollárnyi tőkét irányíthatnak az ágazatba. „Jelenleg nagyon, nagyon nagy összegű befektetés áramlik ebbe a szektorba, ami természetes, hiszen ez a növekedés egyik meghatározó területe” – mondta Bailey. „És természetesen azt is látjuk, hogy az ezt a technológiát fejlesztő vállalatok eszközárai jelentősen emelkedtek. Ez azt tükrözi, hogy magasak az elvárások azzal kapcsolatban, mire lesz képes a technológia.”

„Jelenleg mindenkit győztesként áraz a piac” – fogalmazott Bailey, majd arra figyelmeztetett, hogy a múlt tapasztalatai alapján „nem mindenki lesz győztes”. Példaként az internetes keresők piacát említette. „

A Google nem az internetes keresés első piacvezetője volt. A Netscape volt az. Ma már senki sem emlékszik a Netscape-re. Nem létezik. Tehát nem mindenki nyer mindig.”

Bailey szerint a pénzügyi rendszernek fel kell készülnie arra, hogy az AI-hoz kapcsolódó befektetések miatt piaci sokkok következhetnek be. „Fel vagyunk készülve arra, hogy szerintem lesznek olyan sokkok, amelyek elérik a piacokat, és nekünk kezelnünk kell ezeket. Gondoskodnunk kell arról, hogy a rendszer ellenállóképes legyen.”

Kibertámadások, deepfake-ek és a kamatpolitika

Bailey a mesterséges intelligencia további kockázataira is felhívta a figyelmet, többek között arra, hogy a technológiát kibertámadásokhoz is felhasználhatják. Szerinte az AI „sokkal erőteljesebb eszközt teremt a sebezhetőségek feltárására”. „Olyan dolgokat hoz felszínre, amelyek az általunk használt operációs rendszerekben és szoftverekben rejtőztek.”

„Rossz kezekben ez egy nagyon erős, potenciálisan rendkívül erős fegyver” – mondta. További kockázatot jelent a deepfake-ek terjedése. Ezek mesterséges intelligenciával létrehozott, valóságosnak tűnő képek és videók, amelyekkel könnyen megtéveszthető a nyilvánosság.

Bailey ezt személyesen is megtapasztalta. Júniusban olyan manipulált képek terjedtek az X közösségi platformon, amelyeken ő és Nigel Farage látható egy fizikai összecsapásban. A Bank of England kormányzója a BBC-nek elmondta: a hamis képeket olyan módon készítették és terjesztették, hogy a jegybanknak nehézséget okozott kideríteni, honnan származnak.

„Képesnek kell lennünk arra, hogy ezeket a dolgokat visszakövessük. Ehhez pedig sok segítségre van szükségünk a technológiai szektortól” – mondta. Bailey ugyanakkor az AI egyik jelentős előnyét is kiemelte: szerinte a technológia felgyorsíthatja a Monetáris Politikai Bizottság (MPC) munkáját, amely a brit kamatlábakról dönt. „Nem hozza meg helyettünk a döntést, hanem egy eszköz a döntéshozó kezében, és ez jó dolog” – fogalmazott.

Emelkednek a globális állampapírhozamok

Bailey figyelmeztetése olyan időszakban hangzott el, amikor az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Japánban is évtizedes csúcsokra emelkedtek az állami hitelfelvétel költségei, ami egyre nagyobb nyomást helyez a közpénzügyekre. A kormányok jellemzően kötvények kibocsátásával jutnak hitelhez, amelyeket befektetők vásárolnak meg. Ezek lényegében az állam által kibocsátott tartozáselismerő értékpapírok.

A befektetés meghatározott időszakra jutó hozamát kötvényhozamnak nevezik. A kötvény árfolyamának csökkenésével a hozam emelkedik. A 30 éves brit államkötvények hozama csütörtökön 6 százalék fölé emelkedett, ami 1998 óta nem látott szint. Az amerikai 10 éves államkötvény hozama 5,34 százalékra nőtt, ami 2002 óta a legmagasabb érték. Ez a kötvénypiacokon jelentős eladási hullámra utalt.

Elemzők szerint a csütörtöki mozgások mögött nem állt egyetlen konkrét kiváltó ok. A világ jegybankjai ugyanakkor az emelkedő energiaárak által fűtött magas infláció megfékezése érdekében az elmúlt időszakban kamatot emeltek. Magas kamatkörnyezetben a befektetők gyakran más eszközöket keresnek a kötvények helyett, amelyek így kevésbé tűnhetnek vonzónak az államadósságnál.

Közben a befektetők egyre nagyobb összegeket irányítanak az AI-szektorba és a vállalatok hatalmas összegeket fordítanak a szoftverfejlesztésre és az adatközpontok kiépítésére – ez az a folyamat, amelyre Bailey korábban is figyelmeztetett.