Közel kétszer annyi hitelt vehet fel, aki visszatér a katába

A Bankmonitor számításai szerint ehhez nem kell több bevétel, elég, ha a bank már katásként számolja a jövedelmüket. 18 millió forintos éves vállalkozói bevételnél közel kétszer akkora, 34,6 millió forint helyett akár 64,3 millió forintnyi lakáshitelt is kaphat egy átalányadózóból katába átálló egyéni vállalkozó.

A bejelentett tervek alapján ismét katázhatnának a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták, és újra lehetne cégeknek, szervezeteknek számlázni. Az éves bevételi keret 18 millióról 22 millió forintra emelkedne. A főállású katások havi tételes adója 100 ezer forint lenne, a kizárólag magánszemélyeknek számlázók azonban 2027-ben havi 75 ezer forintot fizetnének, majd 2028-tól 100 ezer forintot. A mellékállásúak havi adója 50 ezer forint lenne.

A tervezett átalakítás nem csak azt befolyásolja, hogy mennyi marad a vállalkozók zsebében, hanem azt is, hogy mennyi lakáshitelt, személyi kölcsönt tudnának felvenni.

Mire számíthatnak azok, akik katára váltanak?

A visszatérők hitelfelvételénél az jelenthet érdemi változást, hogy a bankok eltérően számítják ki az átalányadózók és a katások jövedelmét.

Átalányadózásnál a bevételből a tevékenységhez tartozó költséghányadot, majd a banki módszertől függően a közterheket is levonják.
Katánál jellemzően a bevétel 60 százaléka a számítás alapja, amelyet egyes bankok további levonásokkal csökkentenek.

A Bankmonitor három, egyaránt évi 18 millió forintos bevételű főállású vállalkozó helyzetét vizsgálta. A példában az átalányadózói jövedelmet a közterhekkel nettósítottuk, katásként pedig a bevétel 60 százalékából levontuk a havi 100 ezer forintos tételes adót. Az átalányadózónál abból indultunk ki, hogy a minimális szja, szocho és tb fizetési kötelezettség a minimálbér után fizetendő adó alapján kerül meghatározásra. Így az alábbi különbségek adódtak:

Természetesen a kata adózásnál nincs eltérés az adott számítási módszer mellett a 18 millió forintos éves bevétel 800 ezer forint igazolt havi nettó jövedelmet jelent jellemzően a bank szempontjából.

Ugyanakkor az átalányadózóknál nagyon fontos a költséghányad. A magasabb – 80 vagy 90 százalékos – költséghányadnál a kalkulált nettó jövedelem havonta nettó minimálbér alatt van. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kérdéses vállalkozás nem is hitelképes.

45 százalékos költséghányad mellett a kalkulált, bank által figyelembe vehető nettó jövedelem már 516 400 forint lenne, ez is ugye több, mint 283 ezer forinttal kevesebb, mint a katánál elfogadható jövedelem.

Ez nagy mértékben befolyásolja a elérhető lakáshitel összegét is. A katás vállalkozó a jogszabály alapján legfeljebb 480 ezer forintot fordíthatna hiteltörlesztésre, ez 64,3 millió forint 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos éves kamatozású lakáshitel törlesztésének felelne meg. Az egyetlen hitelképes átalányadózó a jogszabály alapján legfeljebb 258 200 forint törleszetőt vállalhatna be. Ez azonban durván 34,6 millió forint kölcsön felvételét tenné lehetővé.

Vagyis az új kata adózásra való átváltás érdemben javíthatja egy átalányadózó hitelfelvételi lehetőségét. Az eredményt azonban a választott bank számítási módszere és egyéb hitelfeltételei is alakítják.

Persze van még egy nagyon fontos szempont. A bankok ugyanis elvárják azt is, hogy milyen vállalkozói múlttal lehet hitelképes valaki. Márpedig ezen vállalkozói múltnál az is lényeges lehet, hogy mióta van az adott adózási formában a vállalkozó.

Sok esetben a bankok elvárják, hogy legalább egy éve az adott adózás mellett működjön a vállalkozás, máshol a minimálisan elvárt idő fél év.

Ugyanakkor a 2022-es kata-szűkítés után több bank az adónemet váltóknál is elfogadta a korábbi vállalkozói múltat, és kialakított eljárást a jövedelem átszámítására. Elképzelhető, hogy most is lesz valamilyen speciális banki gyakorlat a most adózást váltók számára, de erről még nincs pontos információnk. Melyhez szinte biztos, hogy szükség lesz egy teljes, 12 hónapos lezárt adóév.

Hogyan érinti a jelenleg is katázók hitelfelvételét a változás?

Természetesen a jelenleg kata adózásban lévő vállalkozások hitelfelvételi lehetősége is módosulni fog várhatóan.

Ez is nagy mértékben függ a bankok gyakorlatától:

Vannak pénzintézetek, amelyek jelenleg is a bruttó bevétel 60 százalékát elfogadják nettó jövedelemként. Ezen banki gyakorlatot várhatóan nem érinti a tételes adó emelése. Ez a korábbi 18 millió forintos éves bevételű vállalkozás esetében nettó 900 ezer forintos elfogadható havi jövedelmet eredményezne.

Vannak bankok, amelyek a bruttó bevétel 60 százalékából még havonta levonják a tételes adó mértékét. Ez 18 millió forintos éves bevétel esetén azt jelentené, hogy a nettó jövedelem 850 ezer forintról – a fenti 900 ezer forint 50 ezer forinttal csökkentve – 800 ezer forintra csökkenne. Emiatt durván 4 millió forinttal mérséklődhetne a jövedelem alapján elérhető kölcsönösszeg. (6,5 százalékos kamat és 20 éves futamidő mellett)

Forrás: Bankmonitor

Nyitott kérdés, hogy a cégek felé számlázók bevételével hogyan fognak kalkulálni a bankok, jó eséllyel az ilyen bevételeket csökkenteni fogják az új szabályoknak megfelelően a bankok a 15 százalékos adóval. De itt érdemes megvárni azt, hogy a bankok ténylegesen milyen gyakorlatot fognak kialakítani.

A vállalkozók hitelfelvételi lehetőségét tehát várhatóan érdemben átalakíthatják az új adózási szabályok. Azonban a pontos részletek ismerete nélkül, illetve a banki reakciók, gyakorlatok kialakulása nélkül a biztos, pontos hatásokat még nem lehet megmondani. Az elérhető lakáshitel szempontjából a jövedelem mellett az ingatlan értéke és terhelhetősége is nagyon lényeges.