A múlt héten nagy port kavart fel az egyik kereskedelmi televízió által készített két hangfelvétel, amelyek azt bizonyították volna, hogy a szocialisták megengedhetetlen eszközökkel akarják befolyásolni a népszavazás eredményét - mondta Szabó Zoltán (MSZP).
A kormánypárti politikus elmondta: az egyik felvételen a tévécsatorna munkatársa Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adva ki magát hívott fel vidéki roma politikusokat, pénzt ajánlva neki roma szavazatokért cserébe.
Szavai szerint ez egy olyan próbálkozás volt, amivel egy régóta terjesztett rágalomhoz - ahhoz, hogy a a szocialisták roma szavazatokat vásárolnak - próbáltak hamis bizonyítékot gyártani.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában közölte: egy közszereplőnek sokat kell tűrnie, de nem mindent, megilleti őt is a személyiség, a jó hírnév védelme.
Hozzátette: a népszavazás rendjét tisztességtelenül, másokat megtévesztve nem lehet befolyásolni, még azzal a szándékkal sem, ha valakinek vélt, vagy valós tisztességtelenségét kívánják bebizonyítani.
Draskovics Tibor azt mondta: a választott módszer politikailag és erkölcsileg is vállalhatatlan. Úgy vélte, az elkövetők mögött álló politikai erőknek kellene fellépniük ezek ellen a jelenségek ellen. Tisztességes politika ilyen eszközökkel nem szolgálható.
A kormánypárti képviselő elfogadta a választ.
Szokatlan egységben fogadta el az Országgyűlés a gazdasági minisztérium kiegészített válaszát, amit egy novemberben leszavazott interpellációra adott.
Firtl Mátyás (KDNP) november közepén a schengeni csatlakozás kapcsán kérdezte, mikor újítják fel a határ menti utakat. Az interpellációra adott minisztériumi választ sem a képviselő, sem a Ház nem fogadta el, ezért a házelnök a gazdasági bizottságnak adta ki tárgyalásra.
Podolák György, a bizottság szocialista előadója elmondta: megalapozott jelentést kaptak a szaktárcától, amelyet egyhangúlag támogattak.
Firtl Mátyás is elfogadni javasolta a minisztérium kiegészített válaszát. Mint mondta, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a határ menti önkormányzatok kormányzati segítség nélkül, forrás hiányában nem tudják felújítani az összekötő utakat.
Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára elmondta: a határon átvezető utak megépítésére nemzetközi keretegyezményeket dolgoznak ki, az utak állapotáról készített felméréseket pontosítják, majd kidolgozzák a fejlesztési programot.
Fónagy János (Fidesz) szerint a minisztérium jelentését azért támogatják, mert szokatlan őszinteséggel tárja fel a helyzetet. Mint mondta, a tájékoztató szerint az ország 500 települése küzd ilyen problémával, míg az országos közúthálózat fenntartásából 1000 milliárd forint hiányzik.
Az Országgyűlés 246 igen szavazattal fogadta el a minisztérium kiegészített válaszát.
Bernáth Ildikó (Fidesz) szerint számos nyugdíjkorhatárhoz közeli munkavállalót ér meglepetés, amikor szembesül azzal, hogy a regisztrált munkaéveinek száma nem egyezik meg a valóságban munkában töltött éveinek számával. Hozzátette: a kormány az egységes munkaügyi adatbázis bevezetésével naprakész információkat ígért.
Az ellenzéki képviselő azt is felvetette, hogy többen keresték meg azzal, hogy az adatbázisok hibája miatt nem biztosított személyként tartják nyilván, annak ellenére, hogy fizették utána a járulékot.
Keller László, a Pénzügyminiszter államtitkára elmondta: az egységes munkaügyi adatbázis kizárólag a munkaviszonyban lévőkre vonatkozik.
Mint mondta, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa kevesebb mint 400 ezer rendezetlen jogviszonyú magánszemély adatát tartalmazza, ezek a rendezetlen jogviszonyra vonatkozó adatok évekkel ezelőtt keletkeztek.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen.
Kifejtette: az adótörvények értelmében aki vállalkozóként dolgozik, annak a vizitdíj adóköteles bevétel, így nyereségadót, illetve személyi jövedelemadót kell fizetnie. Tehát az állam a betegek adózott pénzét még egyszer megadóztatja - fogalmazott Nógrádi László.
A kereszténydemokrata képviselő megemlítette, hogy az egészségügyi dolgozóknak ugyanúgy vizitdíjat kell fizetniük, mint másoknak, ami szerinte az ő cinikus arculcsapásuk.
Kincses Gyula egészségügyi államtitkár válaszában közölte: nincs szó arról, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak a társadalombiztosításból származó bevétele csökkent volna a vizitdíj miatt. Mint mondta, miután a vizitdíj legális többletbevétel, nem lehet azon csodálkozni, hogy egy legális bevétel után valamilyen adót kell fizetni. Az államtitkár szerint a tárca makrogazdasági, valamint alkotmányossági okokból nem tudta végrehajtani azon tervét, hogy az egészségügyi dolgozók ne fizessenek vizitdíjat.
Herényi Károly (MDF) emlékeztetett arra, hogy február 25-én Budapest XIX. kerületében színesfémlopás miatt tönkrement 36 távközlési törzskábel. Mint mondta, az MDF számos esetben hívta fel a kormány figyelmét, hogy az illegális színesfém kereskedelem zavartalanul burjánzik Magyarországon. Feltette a kérdést: mikor készül megfelelő törvény a színesfém-felvásárlás szabályozásának szigorítására?
Juhász Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára reagálásában azt mondta, a kormány elkötelezett a színesfémlopás és az illegális színesfém-kereskedelem mielőbbi felszámolása mellett. Hozzátette: még ebben az ülésszakban a Ház elé kerül egy komplex, a hatósági fellépés eszközeit megújító szabályozási javaslat.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen.
Pánczél Károly (Fidesz) felszólalásában közölte: az oktatási tárca közlése szerint március közepére várható, hogy regisztrálják a felsőoktatásba jelentkezőket. Véleménye szerint a tárca egyszerűen fél nyilvánosságra hozni a jelentkezők számának további számottevő csökkenését a tandíjról való népszavazás előtt.
Hiller István oktatási miniszter válaszában kiemelte: az elmúlt nyolc évben soha nem lehetett 30 napnál rövidebb idő alatt összegezni az adatokat, a felsőoktatásba jelentkezési határidő pedig 2008-ban február 15-e volt. Minderre az ellenzéki képviselő úgy reagált, hogy 2005-ben már február 22-én sajtótájékoztató keretében tájékoztatta Magyar Bálint a közvéleményt a felvételi jelentkezésekről.
Az ellenzéki politikus a miniszteri választ nem fogadta el, a parlamentben ülő képviselők többsége azonban igen.
Tasó László (Fidesz) az állami erdők "bújtatott" eladásáról beszélt.
"Az a gyanúnk, és azt feltételezzük, hogy sajnos előkészületben van az állami erdők burkolt értékesítése, amelynek során a részvények eladására kerülne sor" - jelentette ki. Mint kiemelte, a mindig is állami pénzen kezelt erdőket magánemberek vásárolhatják majd meg.
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára reagálásában azt mondta, jelenleg jogszabályi akadálya van az erdőgazdálkodás magánkézbe adásának.
A képviselő nem fogadta el válaszát, az Országgyűlés azonban igen.
