Modernkori tengerészek hajóztak "óegyiptomi" bárkán

Az ókori egyiptomiakat leginkább a piramisokért csodálja az utókor, ám Cheryl Ward amerikai tengeri régész azt kívánta bebizonyítani, hogy kiváló hajósok is voltak - olvasható a Physorg című hírportálon.

Közismert volt ugyan, hogy az egyiptomia jártak Punt földjén. Ám mindig is vita tárgya volt a kutatók között, hogy hol is lehetett ez a mesés gazdagságú ország, s az, hogy vajon szárazföldön, vagy tengeren keresztül érték-e el az egyiptomiak.

A projekt egy 2006-os felfedezésen alapult, amikor az egyiptomi sivatag szélén mesterséges barlangokban felfedezték a legrégebbi ismert tengeri hajókat. Ezekben a barlangokban az egyiptomiak összeszerelték és szétszedték a cédrusfából épített bárkáikat. Itt tárolták a bárkák faanyagát, ahogy a kőhorgonyokat, valamint a köteleket egészen a következő expedícióig. Ám végül valamelyik expedíció elmaradt, a politikai instabilitás, lázadások a Középbirodalom (Kr. e. 2040-1640.) korában végett vetettek ugyanis a tengeri kalandozásoknak, s a barlangokról megfeledkeztek.

Cheryl Ward megállapítása szerint a cédrusdeszkák közel 4000 évesek lehettek. Arra alapozva, hogy a hajóféreg (Teredo navalis) milyen mélyen fúrta be magát a fába, a kutató azt feltételezte, hogy ezek a bárkák akár féléves hajóutakra is vállalkoztak a Vörös-tengeren, hogy elérjék Punt országát.

Hosszú volt a felkészülés, az egyiptomi hajóépítő műhely kiválasztása, ahol a bárkát megépítették, a megfelelő fa, s egyéb anyagok kiválasztása. Mint kiderült, az amerikai Douglas-fenyő hasonlít a szilárdság és egyéb tulajdonságok tekintetében leginkább a cédrusra, amelyet az óegyiptomi hajóácsok használtak.

2008 októberére elkészült a több mint 20 méter hosszú, s csaknem 5 méter széles bárka, amelyet ugyanazzal a technikával építettek meg, mint az ókori egyiptomiak, vagyis egyetlen szög felhasználása nélkül. A bárkát először a Níluson próbáltak ki, mielőtt december végén kihajóztak volna a tengerre. A Vörös-tengerig egyébként teherautón szállították a bárka részeit, s a vízrebocsátás előtt szerelték össze.

A 24 tagú nemzetközi legénység a kalózoktól tartva nem hagyta el Egyiptom felségvizeit, ám az egyhetes hajóút során csodálattal adóztak az ókori hajóépítők mesterségbeli tudásának.

"Ezt a hajóépítési technológiát több mint 3500 éve nem használták, ám ma ugyanolyan hatékony, mint volt évezredekkel ezelőtt" - hangsúlyozta Cheryl Ward.

Punt az ókori egyiptomi feljegyzésekből ismert távoli vidék, ahová Hatsepszut fáraónő uralkodásának 8. évében kereskedelmi expedíciót indítottak. Punt a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak ta-netjernek, azaz az isten országának is hívták, ahonnan mirhát és tömjént hoztak. Ezekre a vallási szertartásokhoz volt szükség, de a gyógyításban is alkalmazták.

Hoztak aranyat, ezüstöt, fahéjat, gyantát, egzotikus állatokat, állatbőröket és gyökerestől kiásott élő mirhafákat is.