A történet a következő: a Lehet Más a Politika (LMP) nevű társadalmi kezdeményezés közérdekű adat-igényléssel fordult a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz a szerencsi szalmaerőmű-beruházásról szóló környezeti hatástanulmány megismerése iránt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak ugyanis kötelessége lenne nyilvánosságra hozni a hatástanulmány eredményeit, melyet eddig még nem tett meg. Amennyiben kötelezettségeinek nem tesz eleget az adatkezelő, az LMP bíróság elé fogja vinni az ügyet.

A HírExtra utánajárt a részleteknek. Az üggyel kapcsolatban Schiffer Andrást és Técsi Zoltánt, az LMP szóvivőjét és aktivistáját kérdezte.

Schiffer Andrástól a hatástanulmány eltitkolásának lehetséges okait és az esettel kapcsolatos személyes véleményét akartuk megtudni.  

Miért lenne kötelessége a hivatalnak nyilvánosságra hoznia a hatástanulmányt?

SA: Azért, mert azt nem a hatóságok készítették el. A törvény értelmében ugyanis minden olyan anyagot köteles a hatóság nyilvánosságra hozni, melyet nem ő készített el. Most is erről van, hiszen nem a hatóság hivatalnokai írták a szóban forgó hatástanulmányt, hanem az egy megrendelésre készült.

Miért nem hozzák nyilvánosságra a tanulmány eredményeit?

SA: Csak találgatások vannak, hogy miért kívánják titokban tartani. Nem hiszem, hogy egy konkrét dolog állna az ügy hátterében, ámbár nyilvánvaló, hogy egy ilyen kényes ügyben az állampolgár joggal tippelget, hogy vajon mit akarnak takargatni. Véleményem szerint hatalmi, hatósági arroganciáról van szó.

Miért csak három falu szerepel a vizsgálatban?

SA: Többek között pont az ilyen és az ehhez hasonló kérdések megválaszolása érdekében van nagy szükség a környezeti hatástanulmányra.

Miért a világörökség részén kell egy ilyen (szépségeiről nem híres) biomassza erőművet felhúzni?

SA: A befektetőknek minden bizonnyal megérné. Magyarországon egyébként európai szemmel nézve is példátlanul kevéssé tisztelik a környezetet. Európa más részén ugyanis senkinek sem jutna eszébe akár katonai akár gazdasági beruházás indítványozása, egy ilyen vagy ehhez hasonló természeti szépségű területen. Hiányzik a környezeti kultúra.

Meg fog épülni az erőmű?

SA: Abban bízom, hogy ebben a kérdésben egy olyan megalapozott döntés fog születni, amely túl a korrekt, szakmai érveken mérlegre teszi a helyben élők jól informált véleményét is.
Azt viszont kizártnak tartom, hogy egy ilyen döntés függetlenül szülessen meg a környezeti hatástanulmánytól és az egyes hatóságok szakmai megállapításaitól, ill. az állampolgári csoportok véleményétől, azaz nem engedhetjük, hogy pusztán a lobbi erő diktáljon.

Milyen jogi lépésekhez folyamodik az LMP amennyiben nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket?

SA: Remélem, hogy nem lesz szükség több jogi lépésre. Ha 8 napon belül megtagadják a választ, ill. 15 napon belül nem kapjuk meg a hatástanulmányt akkor kénytelenek leszünk a bírósághoz fordulni.

Técsi Zoltántól, az LMP tokaji aktivistájától a tervezett üzem előnyeiről, hátrányairól és a várható környezeti hatásairól érdeklődtünk.

Milyen természeti károkat okozhat az erőmű?

TZ: Az üzemnek eleget kell tennie a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A levegőbe tehát nem kerülne olyan anyag, amitől fuldokolnánk. A borászok szerint viszont az aszúsodás (jótékony gombásodás) folyamatát károsan befolyásolná az üzem tevékenysége.
Az erőmű felállítása tovább tetézné az egyébként is nagy tranzitforgalmat. De ennek csökkentésére két megoldási javaslat is van. Azt mondják, hogy átlagosan minden órában egy jármű haladna át a Tisza hídon és, hogy kompokat is indítanának a forgalom tehermentesítése érdekében.

Milyen előnyei lennének ennek az üzemnek?

A térség gazdaságának biztosan jót tenne. Csökkenne a munkanélküliség. Nemrégiben ugyanis megszűnt az itt működő cukorgyár melynek következtében több mint 100 ember került kiszolgáltatott helyzetbe. A munkahelyek szempontjából tehát szükség lenne a biomassza üzemre.

Miért olyan vidéken akarnak szalmatüzelésű erőművet létesíteni ahol nincs szalma?

TZ: Az Alföldön kevéssé lehetne vitatni ennek a helyét, hiszen a tervek szerint 80%-ban szalmát tüzelnének itt el. A szűk környéken viszont nincs szalma bála kereslet. 200 km-es körzetből szállítanák be az alapanyagot, ami kérdéses, hogy mennyire térül meg.