2024. május 2. - Zsigmond

Ukrajna kifog az EU-n?

Az Európai Uniónak jelenleg nincsenek elég erős eszközei ahhoz, hogy hatni tudjon Ukrajnára - mondta Ludvig Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek az orosz-ukrán gázvitával kapc
2009. január 16. péntek 06:10 - Hírextra
Szerinte Ukrajna túljátszotta "erőfitogtató szerepét", így nehezebbé válik majd az európai integrációja.

Ludvig Zsuzsa kifejtette: Ukrajna az az ország, amellyel kapcsolatban sokáig úgy tűnt, hogy az EU-nak vannak eszközei, mégpedig elsősorban politikai jellegűek. Példaként említette, hogy a legerősebb eszköz az uniós tagsági ígéret lehetősége volt, viszont az utóbbi időben ez elhalványult, mivel a közösségben is szkepticizmus uralkodott el Ukrajnával kapcsolatban.
Rövid távú eszközei tehát jelenleg nincsenek az EU-nak, hiába helyez kilátásba szankciókat, emleget jogi utat - hangsúlyozta.

Arra a szerdai EU-s "fenyegetésre", amely szerint az európai gázforgalmazó vállalatok jogi lépéseket tesznek Ukrajnával és Oroszországgal szemben, ha sürgősen nem állítják helyre a gázszolgáltatást, Ludvig Zsuzsa úgy reagált, hogy ez járható út lehet, de időigényes. Jelenleg azonban olyan eszközt kellene keresni, amely rövid távon nyújt megoldást - mutatott rá.
Úgy fogalmazott, hogy a kérdés jogi útra terelése egy lépés lehet, de a mostani krízishelyzetet nem oldja meg.

Mint mondta, az a bejelentés, mely szerint az EU felülvizsgálhatja kapcsolatait a két érintett országgal, végső soron akár azt is jelentheti, hogy az unió felfüggeszti a társulási szerződésre vonatkozó tárgyalásokat Ukrajnával.

Akárhogyan alakulnak is a dolgok, Ukrajna szempontjából mindenképpen nehezebbé válik az európai integrációs folyamat. Ukrajnában ezt már érzékelik is, felismerik, hogy esélyeik, s a "posztszovjet uniós szomszédok" közötti kiemelt szerepük erősen csökkenőben van - tette hozzá a szakértő.

Ludvig Zsuzsa úgy látja, a jelenlegi krízis felgyorsítja majd a mostani gázvezetékek alternatívájaként tervezettek megvalósítását, de nemcsak a Nabuccót, hanem az Oroszország által javasolt szállítási útvonalak kiépítését is.

Az évi mintegy 30 milliárd köbméter szállítási kapacitású Déli Áramlat az orosz Gazprom és az olasz Eni energiavállalat közös vállalkozása orosz földgáz Európába juttatására, elkerülve a hagyományos útvonalakat. A Déli Áramlat gázvezeték a krasznodari területről a Fekete-tenger alatt haladva érné el Bulgáriában Várnát, ahonnan két ágra válik szét: az egyik ága Görögország felé indul Olaszországig, a másik Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át északról érné el Olaszországot, és a tervek szerint ausztriai ága is lenne.

A Nabucco - a jelenlegi tervek szerint - nem orosz, hanem közép-ázsiai földgázt szállítana Európába, a vállalkozás elindítása azonban késésben van a Déli Áramlathoz képest, és a Nabucco-vezetéket földgázzal ellátni hivatott közép-ázsiai országok hajlandósága sem egyértelmű. További bizonytalansági tényezőt jelent, hogy az innen származó gáz mennyisége sem tűnik elégségesnek Irán bevonása nélkül. A Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco-csővezeték összesen 3.300 km hosszú lesz, a beruházás költsége eredetileg mintegy ötmilliárd euró lett volna, ezt módosították 7,9-re. Ez a vezeték is áthalad Magyarországon, és kikerüli Ukrajnát.

Ludvig Zsuzsa kitért arra is, hogy a kialakult gázhelyzetnek ukrán belpolitikai vonulatai is vannak: mindenképpen nehezíti Ukrajna egységes fellépését és álláspontjának kialakítását az, hogy nincs egyetértés Viktor Juscsenko államfő, Julija Timosenko miniszterelnök és Viktor Janukovics ellenzéki vezető, korábbi kormányfő között.

A Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa szerint Ukrajna túljátszotta erőfitogtató szerepét, amely "energetikai tranzitnagyhatalom" voltából fakad, partnerei ugyanis elvesztették türelmüket. Oroszország sem fog ezután kedvezményes ajánlattal előállni, és az EU-ban is elveszett a Kijevvel szembeni bizalom.
A pénzügyi válság és az olajár csökkenése miatti orosz költségvetési gondokra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, elképzelhető, hogy az orosz kormány a földgáz árának alakításával valahogyan szeretné kompenzálni a kieső bevételeket. Ez a lehetőség azonban a jelenlegi európai árképzési mechanizmusok mellett egyrészt korlátozott, másrészt ezek a bevételek elsősorban vállalati szinten jelentkeznek - jegyezte meg.

Ludvig Zsuzsa úgy látja, előbb-utóbb sikerül majd az oroszoknak rákényszeríteniük a piaci árat az ukránokra, amely hosszabb távon a krízis megoldását jelenti.

Végül szólt arról, hogy bár kedvező fejleménynek lenne mondható, ha sikerülne tető alá hozni az orosz gázt felhasználó országok január 17-re tervezett csúcstalálkozóját, s azon Ukrajna is részt venne, de ilyen összejövetellel szerinte "alapvetően nem lehet megoldani az orosz-ukrán konfliktust".
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását