A kormányszóvivő azt mondta, hogy a kabinet szerdai ülésén döntött a Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciójáról, amit hamarosan be is fognak nyújtani az Európai Bizottságnak. Hozzátette, hogy a vasút versenyképes és környezetkímélő szállítási módot jelent.

Közölte: az előnyöket az Európai Unió is felismerte, ezért kiemelten támogatja a vasútfejlesztést.
A kormány most a tervezett rekonstrukció első ütemének első szakaszáról döntött, ami a Kelenföld és Székesfehérvár közötti szakasz átépítését foglalja magába. A rekonstrukció keretében Székesfehérvár és Tárnok között 43 kilométeres szakaszon felújítják a pályát, Kelenföld és Tárnok közötti 20 kilométeres szakaszon egy második vágány is épül. Egyúttal korszerűsítik a biztosítóberendezéseket is.

Budai Bernadett elmondta, hogy a Fejér megyei Kápolnásnyéken és Velencén új közúti felüljárót építenek.A beruházás összköltsége 119 milliárd forint, amiből 101,3 milliárd forint uniós támogatás, a maradék 17,8 milliárd forint pedig hazai forrás. A munkálatokkal feltehetően 2014-re készülnek el.

A kormányszóvivő azt mondta, hogy a fejlesztések eredményeként gyorsabbá, illetve biztonságosabbá válik a közlekedés Budapest és a nyugat-magyarországi régió városai között. Emlékeztetett rá, hogy Budapest és Tárnok közötti vasútvonalat naponta 17 ezer ember használja munkába-járásra.

A felújítás után egyes szakaszokon elérhető lesz a 160 kilométeres sebesség, a személyvonatok esetében 21 perccel csökkenhet az utazási idő, míg az intercity-járatoknál körülbelül fél órával.
Budai Bernadett tájékoztatójának második témakörét ismertetve azt mondta, hogy múlt héten a kormány a vállalkozások terheit csökkentő javaslatcsomagot fogadott el.

A TEÁOR (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) számokkal kapcsolatban azt mondta, hogy 2008 elejétől új rendszert kezdtek alkalmazni hazánkban. Idén januárban az APEH, a cégbíróságok és az okmányirodák is automatikusan megváltoztatták az uniós előírásoknak nem megfelelő kódokat. Ez közel egymillió vállalkozást érintett, de körülbelül négyszázezer esetében a hatóságok nem tudták automatikusan elvégezni az újrasorolást, ezért ezt az érintett cégeknek maguknak kellett megtenni.

Erre eredetileg június 30-ig volt lehetőség, de ezt később december 31-re módosították. Az adminisztrációs terhek miatt a kormány múlt heti ülésén elfogadta a javaslatot, amely jelentősen egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a TEÁOR számok alkalmazását.

A kormányszóvivő közölte, hogy ezek a számok a jövőben kizárólag a vállalkozások működésével összefüggő statisztikai és adóigazgatási célokat szolgálhatnak majd, a cégjegyzék ezért a jövőben TEÁOR mentes lesz. Hozzátette, hogy továbbra is szükség van az át nem forgatott és be nem jelentett TEÁOR bejelentésére. A változtatást költség és illetékmentesen a 2009-es adóbevallással együtt egy elektronikus nyomtatványon lehet majd bejelenteni az adóhatóság felé.
Azok a vállalkozások, amelyeket joghátrány ért, 90 napon belül illetékmentésen kezdeményezhetik az eredeti állapot visszaállítását.

A vállalkozások terheit mérséklő intézkedések kapcsán kitért arra is, hogy a kormány javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a számviteli beszámolók közzétételi rendjének átalakítására. Így 2009 május elsejétől ezeket kizárólag elektronikusan lehetne benyújtani, mégpedig a kormányzati portálon keresztül.

Budai Bernadett arra is kitért, hogy a kormány felülvizsgálta az egyórás cégbejegyzés tapasztalatait, és megoldási javaslatot dolgozott ki, hogy az illetékbefizetés igazolása ne lassítsa azt. A cégbírósági ügyek intézéséhez ennek alapján elegendő lenne a cégek jogi képviselőinek kezességvállalása arról, hogy az illetéket átutalták a Kincstárnak. A Kincstár elektronikus visszaigazolását elegendő lenne utólag folyósítani a Cégbíróság felé.

A Robin Hood adóról a kormányszóvivő azt mondta: a javaslat megalkotásával a kabinet célja az volt, hogy csökkentse azoknak a terheit, akiknek a növekvő távhőszámlák gondokat okoznak. Ennek érdekében októberben módosították a szociális gáz- és távhő-kompenzációs rendszert, hogy több embernek és nagyobb mértékű támogatást lehessen adni.

A hétfői döntés arról szól, hogy a következő két évben a nagy energiaellátó és kereskedő cégek 8 százalékos különadót fognak fizetni, ami forrást biztosít arra, hogy a távfűtéses lakások energiafelhasználása mérhető és szabályozható legyen.

Budai Bernadett elmondása szerint a különadóból származó bevétel teszi azt is lehetővé, hogy a távhőkompenzánció mértéke valóban érzékelhető legyen a családok számára.