A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban 130-an érettségiznek középszinten magyarból, a tanulók mindössze 10 százaléka választotta az emelt szintű érettségit - közölte Németh Tibor igazgató. A diákokat nem érte meglepetés az írásbeli tételek láttán, ilyen jellegű feladatokra készültek, nem is tartották túlságosan nehéznek a feladványokat - tette hozzá. Tájékoztatása szerint az érvelést választották a legtöbben, vélhetően azért, mert általános ismeretek és megfelelő tájékozottság birtokában eleget tudtak tenni az elvárásnak. A legkevesebben a versek összehasonlítását választották. Ennek oka az lehet, hogy a legalaposabb, legkonkrétabb tudást magyar irodalomból ez a feladat követelte az érettségizőktől - vélekedett. A magyar szakos kollégák korrektnek minősítették a feladatsort - summázta a tanártársak álláspontját Németh Tibor.
A győri Móra Ferenc Gimnáziumban általában közepesen nehéznek tartották a szövegértési tesztet - mondta Horváth Miklós igazgató. Ami a szövegalkotást illeti: a feladattípusok nem okoztak meglepetést, annál inkább az összehasonlításra kijelölt versek közül Vas István költeménye. Vas István költészetével ugyanis nem foglalkoztak olyan mélységben, mint más, XX. századi magyar költők lírájával.
Nem tartották könnyűnek az idei magyar érettségit az MTI által megkérdezett debreceni gimnáziumokban. Különösen a szövegértés volt nehéz - mondta a Kossuth gyakorló gimnázium igazgatója, ahol az idén érettségiző 182 diák közül 170-en választották a középszintű megméretést. Titkó István szerint talán rövid a szövegértésre fordítható 60 perc, s megfontolandó lenne úgy átalakítani a vizsgát, hogy az első részre másfél óra, a másodikra két és fél óra jusson.
A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban - ahol 283-an érettségiztek, 254-en középszinten - szintén nehéznek találták az idei feladatokat, mint ahogy a Csokonai Gimnáziumban is, ahol 173-an érettségiztek. Utóbbi intézmény igazgatója, Temes István ezt azzal is alátámasztotta, hogy az idén nem volt olyan téma, amit dominánsan választottak volna a diákok.
A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban 257 diák középszintű, 9 tanuló emelt szintű vizsgát tett - közölte Veres Pál igazgató, jelezve, hogy a szövegértési feladat esetében feszített tempót kellett diktálni a tanulóknak. Közlése szerint a szövegalkotási feladat témaköreiből a vizsgázók közül a legtöbben az érvelést választották, a legkevesebben pedig a két vers összehasonlító elemzését.
Mariscsák István, az egyházi fenntartású, miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatója elmondta, hogy intézményükben 88 középszintű és 5 emelt szintű írásbeli vizsga volt. A tanulókat nem érte meglepetés, nagyjából erre számítottak. "A tanárok viszont a munkájuk nem megbecsülését érzik abban, hogy a 4-8 éven át tanított művek egyike sem került a tételsorba még érintőlegesen sem" - fűzte hozzá. Tájékoztatása szerint a szövegértést a tanulók úgy értékelték, hogy a feladat nagyon erős odafigyelést igényelt, éppen csak elegendő idő jutott rá. A szövegalkotásban több mint 90 százalék az érvelést választotta, e feladatot kevés kockázattal lehetett kidolgozni, előre látható típusára jól felkészülhettek, csak a témára kellett alkalmazni, illetve azt jól értelmezni.
A vidéki gimnáziumok közül a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban 85-en középszinten tettek vizsgát, mindössze egy tanuló vizsgázott emelt szinten. A település ipari adottságaiból adódik ez az adat, Barcikán inkább a reál tantárgyakat részesítik előnyben a diákok - közölte Petróczi Gábor igazgató. Arról is beszámolt, hogy az érettségizők 50 százaléka választotta az érvelést, a másik fele pedig 25-25 százalékos arányban a novellaelemzést, illetve a két vers összehasonlítását.
Az érvelést választotta a legtöbb diák középszinten a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban is - mondta Munkácsy László igazgató. Hozzátette: a tantestületben az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a szövegértési feladatban szereplő Nádasdy Ádám-előadás különösen jó döntés volt a feladatsor összeállítói részéről, hiszen egy motiváló, gondolatébresztő, a tudományos szövegeket népszerűsítő írást kellett értelmezniük a diákoknak.
Gyuricza Zsolt, a szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára azt mondta: aki jól felkészült, akinek biztos alapokon nyugvó tudása van, az az idei érettségit talán jobban meg tudta oldani, mint az, aki inkább bemagolja az anyagot.
Szurmik Zoltán, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium és Szakképzőiskola pedagógusa szerint az idei feladatsor nem volt nehezebb vagy könnyebb, mint a tavalyi vagy a két évvel ezelőtti.
A pécsi Janus Pannonius Gimnázium idén maturáló 110 diákjából 11 választotta az emelt szintű érettségit magyarból - közölte az iskola igazgatója. Ritter Attila szerint a feladatok nem okoztak különösebb meglepetést. Mint mondta, a középfokú oktatási intézmények egyébként is arra készítik fel diákjaikat, hogy amikor eljön az ideje, "kiállják a próbát". Az érettségi lényege, hogy aki éveken át szorgalmasan tanult, rendelkezik azokkal eszközökkel, amelyekkel a szövegértést, a szövegalkotást vagy a műelemzést el tudja végezni, függetlenül attól, hogy a feladatokat az adott évben ki milyen nehéznek ítéli - tette hozzá.
