A középszintű írásbeli érettségi két, egymástól jól elkülönülő részből állt.
Az első egy szövegértési feladatsort tartalmazott: a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás kapcsán született interjú Nádasdy Ádám nyelvésszel a nyelv változásáról. A feladatok részben a beszélők és a közvélekedés álláspontjának tisztázására irányultak (például szegényedik vagy gazdagodik a magyar nyelv), részben az interjú szövegformálására, az abban előforduló szóképek megértésére. Erre a részre 60 perc állt rendelkezésre, s maximum 40 pont volt adható érte.
Az írásbeli vizsga másik összetevője szövegalkotási feladat volt. Ez áll közelebb a "hagyományos" érettségihez: 3 órában, 60 pontért három feladat egyikét kellett megoldani.
Ezek közül az érvelési feladat Ancsel Éva egy bekezdése alapján annak kifejtése volt, hogy a technika XX-XXI. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását (mennyiben erősítik, illetve gyengítik a gondolkodás eredetiségét, miként változnak meg például kulturális szokásaink a készen kapott elemektől).
Műelemzésre Petelei István A könyörülő asszony című novelláját lehetett választani, a vizsgázóktól a mű lélektani folyamatainak, illetve az azokat megjelenítő eljárásoknak a kibontását várták. A magyar novella történetének ebből a korszakából való, hasonló problematikájú művek részét képezik a középiskolai anyagnak; a kitűzött szempontok alapján jól megközelíthető ez a szöveg.
Az összehasonlító műelemzés Berzsenyi Dániel Horác című költeményének, és Vas István - szintén Horatiust idéző - Vides ut alta stet című versének összevetése volt. A feladat a jól érzékelhető közös motívumok hasonló és eltérő felhasználásának bemutatását kérte.
Az emelt szintű írásbeli érettségin 4 óra állt a vizsgázók rendelkezésére: ez alatt 4 különböző típusú feladatot kell megoldani, ennek a vizsgarésznek is 100 az összpontszáma.
A 40 pontos nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéjének egy részletére épült. A feladatok egy része teszteli a vizsgázók szövegértését, más részük a szöveg kapcsán feltett kérdésekkel az irodalmi és nyelvi műveltséget vizsgálja (például más szerző rokon témájú szövegének idézésével).
A műelemzési feladatban (25 pont) József Attila Ha a hold süt... című verséből a tavasz motívum sajátosságait, az évszaknak a szokásostól eltérő megjelenítését kellett feltárni.
A reflektálás (20 pont) Borgesnek egy metaforákról szóló tanulmányrészletét közli, s arról várt a vizsgázótól saját, irodalmi példákkal is igazolt véleményt.
A gyakorlati írásbeliség feladata (15 pontért) egy fiktív olvasói levél megírását várta egy elképzelt szerkesztőségnek arról, hogy a felszínes, igénytelen cikkek terjedése káros következménnyel is járhat.
Helyesírási szótárt mindkét szinten lehetett használni. Az ennek ellenére előforduló hibák miatt az elérhető 100 pontból akár 15-öt is lehet veszíteni.
Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak. Az írásbeli érettségi vizsgák május 27-éig tartanak.
