"A politikát ez biztosan nem érdekli, általában a sajtót sem" - mondta Kleer László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) helyi lapok szakosztályának vezetője, miért vonzott alig tucatnyi érdeklődőt a rendezvény, majd megjegyezte: miközben a rendszerváltás idején sorra alakultak és működtek függetlenként települési médiumok, az idő múltával általában a helyi politikai erők befolyásuk alá vonták ezeket.
Kisebb településeken sokkal érdeklődőbbek az emberek a helyi lap iránt, így annak sokkal nagyobb hatása lehet az ügyekre, mondta, hozzátéve, éppen a kisebb közösségeknek szóló orgánumokra jellemző, hogy több lábon álnak, például úgy, hogy nem ingyenesek, ugyanakkor éppen ezeken a helyeken jelent problémát egy hat évvel ezelőtt bevezetett összeférhetetlenségi korlát.
Kleer László elmondta: egy 2002-es szabály szerint ugyanis polgármester, önkormányzati képviselő nem lehet a helyi lap kiadója, ez pedig nehéz betartathatósága miatt alaposan feladja a leckét olyan településeken, ahol kevés - esetleg csak két-három - olyan értelmiségi akad, aki kész és képes a helyhatóságban tevékenykedni, de lapot is csinálni.
Magyarországon ma nagyon óvatos becslések alapján is mintegy 3.500 helyi médium működik: másfél ezerre tehető a lapok, 8-900-ra a tévék, 120-150-re a rádiók száma, míg a honlapokéról nincsenek még közelítő adatok sem - végzett röpke médiaszámtant Zöldi László sajtókutató, a Nyíregyházi Főiskola docense, akinek az előadása arról is szólt: kinek mennyire mostohagyermeke a helyi média.
Mint mondta, az átlagos polgármester a helyi sajtónak "nem ad zsebpénzt, de foggal-körömmel ragaszkodik hozzá", és olyannyira sajátjának tekinti azt, hogy csak a nála írt szakdolgozatok adatai alapján vagy kétszáz olyan településvezetőről tud, akit fel lehetne függeszteni hivatalából a fent említett összeférhetetlenségi klauzula alapján, ha lépne valaki ebben a kérdésben.
A szakember szerint tipikus az az önkormányzati felfogás, hogy a helyi médiát "úgy kell táplálni, hogy ne lakjon jól, de ne is haljon éhen, mert valakinek el kell végeznie a ház körüli munkát", ugyanakkor az egymást követő kormányoknak vagy két évtizede nincsen koncepciójuk erről szegmensről, míg az újságírók "sarokban ülő Hamupipőkeként kezelik" ezt a szférát, és most kezdenek rácsodálkozni a létére.
Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke a rendezvényen arról beszélt, nem egyszerű ezt a témát kezelni abban az időben, amikor még a sajtószabadság fogalmáról sincsen közmegegyezés a szakmán belül.
