Marciniak Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem docense rámutatott: ez az előrejelzés összhangban van azzal, hogy idén az üzleti szolgáltatóközpontok 77 százaléka bővítést tervez, míg 2018-ban ez az arány még 66 százalék volt. A működésükben stagnálásra számítók aránya az akkori 31 százalékról 20 százalékra mérséklődött. Ez azt mutatja a szakértő szerint, hogy a szektor működésének érett szakaszába lépett, és erősen bízik a magyar gazdaságban és üzleti környezetben.
A kutatásban részt vevő cégek kétharmada ezzel összhangban létszámbővítést tervez, és alig 7 százalékuk jelzett létszámcsökkentést 2021 első fél évében - ismertette. A kutatás szerint a szektor cégeinek csaknem fele pénzügyi, számviteli, kontrolling tevékenységet végez, jelentős arányt képvisel még az IT (27 százalék), és az ügyfélszolgálat (13 százalék), ez az elmúlt három évben nem változott. A vezetők többsége szerint a cégeik ellenállóak krízishelyzetben.
Komáromi Réka, az EY associate partnere ismertette: a legfrissebb adatok szerint jelenleg 205 üzleti szolgáltatóközpont működik Magyarországon és csaknem 74 ezer embert foglalkoztatnak. Az egyes központok átlagosan 360 dolgozóval működnek, ami régiós összevetésben magas. Ezen belül a fiatal, magasan képzett munkaerő beléptetésében éves szinten ugyanakkor lemaradásban van az ország a lengyel, cseh és román adatokhoz képest. Ezt fontos, fejlesztendő területnek nevezte a vezető szerep megtartásához.
Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) alelnöke szerint az ágazat folyamatosan fejlődik, a vírushelyzet ellenére jól teljesít, erős és ellenálló. Tavaly 25 kedvező befektetési döntés született a szektort érintően, amelyekkel több mint 3 ezer új munkahely jött létre. Közlése szerint a központok egyre magasabb hozzáadott értéket képviselnek, és nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalok Magyarországon maradjanak, vagy külföldi tapasztalatot követően visszatérjenek. A HIPA továbbra is azon dolgozik, hogy minél több magas hozzáadott értéket képviselő befektetés érkezzen az országba - mondta.
Szende Csaba, a Trivium Packaging üzleti szolgáltatások vezetője a HOA akadémiai és üzleti szereplők közreműködésével készített Covid 19-felmérését ismertetve elmondta: a krízishelyzet ellenére az ágazat növelni tudta a kapacitását, stabilizálta helyzetét a járvány második hullámára.
Az üzleti szolgáltatóközpontok gyorsan alkalmazkodtak a távmunkához. A járvány előtt az ágazat dolgozóinak 22 százaléka, jelenleg 92 százaléka dolgozik távmunkában. A vírushelyzet jelentős lökést adott a digitalizáció-automatizációnak, ami pozitív hatás, az automatizáció a szektor fele szerint fontos marad a jövőben is, és erre a cégek felének vannak meg a forrásai - ismertette. A kutatás szerint a cégek több mint 60 százaléka 10 százaléknál nagyobb létszámbővítést tervez a következő években. Az üzleti kilátásokat is kedvezőnek tartják.
Monika Slomska, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke arról számolt be, hogy már több mint 100 tagjuk van, a következő időszakban a tagság bővítését tervezik, a nemzetközi kapcsolatok erősítése mellett. Magyarországon mintegy 800 cég foglalkoztat 220 ezer dolgozót az ágazatban. Az üzleti szolgáltatószektor fejlesztése jelentősen hozzájárul az ország régiós versenyképességének növeléséhez, ami közlése szerint a HOA egyik fő célkitűzése is.
A HOA 2013 óta minden évben elkészíti az ágazati jelentését. A legfrissebb, 2020-as kutatásban 48 cég vett részt, amelyek közel 33 ezer alkalmazottal a magyar üzleti szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak 45 százalékát képviselik. Az eddigi legátfogóbb, 120 oldalas kutatást a szövetség nyolc, a kutatásban részt vevő partnerrel együttműködésben készítette.
