Az MSZP az AB-hez fordul

 A szocialisták a jogszabály teljes megsemmisítését kérik a testülettől, mivel azt részleteiben javíthatatlannak tartják. Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő Mandur László frakciótársával közösen tartott sajtótájékoztatón öt fő kifogást emelt a médiatörvénnyel szemmel. Az ellenzéki képviselő a kritikák közé sorolta, hogy a jogszabály nem csak paragrafusaiban, de általánosságában is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Kifogásolta továbbá, hogy a médiahatóság egyoldalú politikai összetételben áll fel, aminek hatása a "közszolgálat gyarmatosításában" már meg is mutatkozott.

Az MSZP emellett túl szélesnek találja a törvény hatályát, továbbá szerintük jogbizonytalanságot okozhatnak a törvényben szereplő "gumiparagrafusok", illetve a jogszabályra való felkészülési idő hiánya - húzta alá Lendvai Ildikó.

Kiemelte: Magyarország "Európa szégyenpadjára ült" a médiatörvény miatt, az újságírók teljes jogbizonytalanságban kénytelenek dolgozni, miközben a kormány részéről "csak szánalmas védekezéseket hallunk".

Lendvai Ildikó szerint a médiatörvény az alkotmány paragrafusai közül sérti a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságának követelményét, valamint a kellő felkészülési idő biztosításának elmulasztásával a jogállamiságot kimondó rendelkezéseket, illetve a lisszaboni szerződés megsértése miatt a nemzetközi jogi kötelezettség és a belső jog összhangjának elmulasztása is megtörténik.

A politikus a médiatörvény szükségtelen és aránytalan rendelkezései közé sorolta az új médiumok előzetes regisztrációjának bevezetését, ami szerinte a médiabiztos azon új hatásköréhez jelent hasonló fenyegetettséget, amely alapján akár jogsértés nélkül, csupán valamely érdeksérelem gyanújával is átvizsgálhatják az újságírók számítógépeit.

Hozzátette: az új jogszabály nem csak az internetes portálokra, hanem bizonyos esetekben a blogokra is kiterjed, így elmondható, hogy Magyarország Orbán Viktor kormányfő állításával szemben nem gazdasági szinten, hanem az emberi jogok és az internet korlátozása területén érte utol Kínát.

Mandur László szerint az ország presztízsének rendkívül sokat ártott, hogy a kormány lebecsülte a médiatörvényt bíráló külföldi meghatározó médiumokat, illetve nyugat-európai vezető politikusokat.

A szocialista politikus úgy gondolja, a jogszabállyal kritikus álláspontra helyezkedők a magyarországi követségek folyamatos beszámolói alapján pontosan képet alkothattak a médiatörvényről, így a kormány állításával ellentétben pontosan tudták mit kifogásolnak.

Magyarország megítélésének az sem tett jót, hogy a kabinet pontatlanul és hiányosan fordította le a törvényt, ezzel ugyanis a külföld tudatos megtévesztésének látszata alakulhatott ki - mutatott rá Mandur László.

Az ellenzéki képviselő szerint akár igaz is lehet a kormány azon állítása, hogy a médiatörvény egyes részletei külön-külön megtalálhatók más nyugat-európai országok szabályozásában, azonban szerinte a magyar jogszabály összességében olyan szigorú felügyeletet alakít ki, ami leginkább a kazah rendszerre hasonlít.

Mandur László kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktornak nem az Európai Unió - várhatóan elhúzódó - vizsgálatától kellene függővé tennie a médiatörvény felülvizsgálatát. A "nyakaskodás és kurucoskodás" helyett a "józan ész" alapján minél hamarabb új szabályozásba kell kezdeni - fűzte hozzá.

A szocialista képviselő megjegyezte továbbá, hogy bár formailag nem kérhetik, de a "kialakult helyzet miatt" a médiatörvény soron kívüli elbírálását remélik az Alkotmánybíróságtól.

Az MSZP emellett támogatja az Országgyűlés legrövidebb időn belüli, rendkívüli összehívását, annak érdekben, hogy mielőbb hatályon kívül helyezhessék ezt a "szégyenletes törvényt" - húzta alá Lendvai Ildikó.

Az MSZP három politikusa, Mesterházy Attila frakcióvezető, valamint Lendvai Ildikó és Mandur László nevében fordult az Alkotmánybírósághoz. A képviselők összesen két beadványt postáznak a testületnek: az egyikben a médiatörvény teljes megsemmisítését kérik, míg a másikban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló jogszabály egyes rendelkezéseinek, a médiatörvény nyomtatott és internetes sajtóval kapcsolatos passzusainak, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kérik.