Életkép - egy péntek reggel Biskek

Hevenyész banda gyülekezik Kirgizisztán fővárosának kiégett központjában: átbeszélik az újabb erőszaktól hangos este eseményeit, miközben ápolják sebeiket, és azt nézik, mit lehetne még megtorlatlanul elmozdítani. Ők a fosztogatókhoz tartoznak, akik nem azt nézik mi lesz az elkövetkezőkben a nemzet sorsa, hanem azt, hogy miből tudnának ma-holnapra némi pénzt szerezni. Ezen csoportokkal egész éjszaka harcolt az új, átmeneti kormányt támogató civil polgárőrség - és bár független szakértők szerint is eredményesek voltak, eltarthat még pár napig, amíg sikerülhet újra megszilárdítaniuk a rendet.

Nem sokkal távolabb egy kisírt szemű nő üvölti el a Reuters tudósítójának dühét: „Bakijevet bíróság elé kell állítani, és ki kell végezni! Sosem fogunk neki megbocsájtani! Ez a mi forradalmunk!” Mint kiderül, az asszony Fatima Imanaliyeva, volt ügyész, és két közeli hozzátartozója is azok nevei közt szerepel, akiket a kormányerők kivégeztek, amikor a tüntetések eldurvulásánál éles lőszerrel a tömegbe lőttek. Az eddigi adatok szerint 75-en vesztették életüket a zavargásokban - legtöbbjük az említett sortűz miatt - és a sebesültek száma is jóval ötszáz fölött van.

Elmúlt napok káosza

A kedden kitört helyi tüntetések szerdára országos méretüvé váltak: a protestálók helyenként több tízezresre nőtt tömege elfoglalta az ország kulcsfontossági épületeit - tévészékház, távközlési hivatal - majd a rendőrség kemény és halálos ellenállása ellenére a parlamentet és az elnöki palotát is. Kurmanbek Bakijev elnök Dél-Kirgizisztánba menekült - ahol hatalma még valamicskét tart.

A tömeg így csak Moldomusa Kongantijev belügyminisztert és Akilbek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettest tudta elkapni, akiket csúnyán össze is vertek - őket jelenleg kórházban kezelik. Bakijev azonban annak ellenére sem hajlandó lemondani, hogy immáron mind a hadsereg, mind a rendőség, minden a média és tartományi központok nagy része is az ellenzék kezében van, ráadásul Danijar Uszenov miniszterelnök is lemondott.

Új vezető

Az ország új vezetője az eddigi külügyminiszteri posztot ellátó Roza Otunbajeva lett, aki az ellenzékkel karöltve ideiglenes kormányt állított fel. Terveik szerint csupán fél évig maradnak hatalmon - ez idő alatt megreformálják az alkotmányt, és megteremtik „a tisztességes választásokhoz szükséges feltételeket” - majd új választásokat fognak tartani. Jelenleg az élet kezd helyreállni, bár a károk felmérése és az új kormány berendezkedése még folyik, és a hatalomátvétel sem terjedt még ki az ország összes részére.

Ennek ellenére Vlagyimir Putyin tegnap telefonon elismerte az átmeneti kormány legalitását - ami megerősíti azt a pletykát, hogy az ellenzéknek az oroszok is besegítettek. Indokuk is van rá: bár Kirgizisztán minden tekintetben szegény, de stratégiailag nagyon fontos helyen fekszik - ezért is működtet rajta mind az USA, mind Oroszország katonai bázist. Az is szárnyra kapott, hogy orosz illetékesek arra kérték az új kormányt, hogy függessze fel az amerikai bázis működési engedélyét - ami már most beárnyékolja a START III. aláírásakor megszületett, két nagyhatalom közti „feszült baráti viszonyt”. Amerika és az ENSZ hozzáállásáról még sokat nem lehet tudni, csak annyit, hogy az erőszak megszüntetésére, és a belső béke helyreállítására szólították fel a kirgizeket.

Háttér

Jelenlegi erőszakhullám háttere több rétegű, és több irányba is vezet. Az egész gyújtópontja az volt, hogy kedden vidéken letartóztatták az ellenzék egyik vezéregyéniségét - alapvetően ezért kezdődtek tüntetések. Azonban az indulatok régen forrtak: Bakijev a demokrácia bevezetőjeként és a korrupció visszaszorítójaként vonult be az elnöki székbe 2005-ben, amikor elűzték Aszkar Akajev diktátort - azonban az elmúlt öt év alatt ennek ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. Korlátozta a médiát, választási csalást hajtott végre, és egyre nagyobb mennyiségű közpénz kötött ki magánszámlákon, amikben kiterjedt, magas helyekre beültetett rokoni-baráti köre segített. Így szintén szikra lehetett, hogy nemrégen komoly állami tisztséget adott fiának.

Mindezek ellenére az ellenzék eddig nem tudott megmozgatni elég embert. Ennek részben az is oka volt, hogy tagjainak nagy része az urbanizálódott, fejlettebb északi részt képviseli, míg Bakijev a hagyománytisztelő, lemaradottabb dél szülöttje, és támogatói is nagyrészt onnan kerültek ki - és kerülnek továbbra is. Az igazi lökést az adhatta, hogy Oroszország új adót vetett ki az eddig kedvezményes árú, Kirgizisztánnak szánt energiahordozókra, ami magával vonta a benzin, az áram és a fűtés árának radikális növekedését, ami a válság miatt megszorításokkal kombinálva végleg kiváltotta a nép haragját - az ellenzék csak jól lovagolta ezt meg.

Hogy mi lesz az ország sorsa, és hogy valóban lesznek-e komolyabb változások a demokrácia irányába, azt még nem tudni. Annyi biztos, hogy nép egy időre kidühöngte magát, így az új kormánynak tényleg lesz fél éve kidolgozni és végigvinni a reformokat - már ha komolyan gondolják.