José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is részt vesz az EITI igazgatótanácsának alakuló ülésén az Akadémia székházában - tájékoztatta az MTI-t a bejelentéssel kapcsolatban Pálinkás József. Az MTA elnöke kifejtette, hogy az unió soros elnökségének képviseletében jelen lesz Valerie Pécresse, a francia felsőoktatási és kutatási miniszter, valamint Rodi Kraca-Cagaropulu, az Európai Parlament alelnöke és Jan Figel uniós oktatási biztos.

Az ülésen, amelyen megválasztják a nemzetközi testület elnökét, felszólal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

"Ez az első lépés. A továbbiakban az igazgatótanács és a magyar kormány megegyezik az uniós hivatal helyéről" - mondta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a szervezés, a munkatársak toborzása néhány hónapot vesz igénybe. Kezdetben az igazgatótanács munkájának jó részét az eljárási kérdések kidolgozása teszi ki, mivel egy teljesen új intézményről van szó, számos részletben kell majd megegyezniük az igazgatótanács tagjainak.

Pálinkás szerint az EITI koordináló szerepet tölt majd be, az európai egyetemeken, kutatóintézetekben meglévő infrastruktúra alapján indítja el projektjeit. Az lesz a feladata, hogy megszervezze, mely intézmény az adott kutatás-fejlesztés mely részét végzi el.

Mint az MTA-elnök kifejtette, egyrészt az EITI-központ megjelenési értéket jelent Magyarországnak, hiszen amikor az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet emlegetik, egyben Budapest is szóba kerül. Az intézmény másfelől beköti Magyarországot a nemzetközi tudományos hálózatba, amely nélkül ma világszínvonalú kutatásokat-fejlesztéseket nehéz elképzelni.

"Úgy kell elképzelni e kutatási hálózatokban való részvételt, ahogy a világhálót, amely nélkül napjainkban elképzelhetetlen az élet. A kutatók mindennapi munkájának pedig a tudományos hálózat léte a feltétel, a kutatás már elég régóta hálózatként működik" - mondta.

Az EITI is egy hálózat központja lesz, amely révén Magyarország egy újabb erős szállal kapcsolódik be a nemzetközi kutatás-fejlesztés vérkeringésébe. Reményei szerint az akadémiai kutatóintézetek is részt vesznek az EITI által kiírt projektekben, ahogy ezek elbírálásába bekapcsolódhatnak az MTA tagjai.

Azzal kapcsolatban, hogy az EITI első projektjei a klímaváltozással és a megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak, az MTA elnöke kiemelte, hogy ez két olyan kiemelt téma, amelyek jelentősége messze túlmutat Európán. Ma kell ugyanis megjósolni, hogy mire kell számítani az éghajlatváltozás kapcsán és felkészülni a változásokhoz.

"Ha elolvad az Északi- vagy a Déli-sark jégtakarója, már késő lesz azon gondolkodni, hogy mit kellene tenni. Ma kell kitalálni, hogy milyen döntések szükségesek, ezeket meg kell hozni és végrehajtani" - emelte ki Pálinkás József, hozzátéve, hogy a globális felmelegedés sokkal jobban érinti a Kárpát-medencét.

"Ez egy rendkívül érzékeny, sérülékeny rendszer, amelynek egész növényvilága egy adott vízmennyiségre, egy adott hőmérsékletre alakult ki. Nagyon kis eltolódások nagyon nagy változásokat hozhatnak létre, gondoljunk csak az erdőirtás következtében a térséget sújtó árvizekre. A hőmérséklet emelkedése miatt bizonyos rovarok élettere sokkal északabbra tolódik, katasztrofális változásokat indítva el növényvilágban" - mondta, hozzátéve, hogy a trendeket előre érzékelve időben kell tenni valamit azért, hogy ezek a folyamatok megforduljanak.

Mint rámutatott, legalább ilyen fontos az energia kérdése, az, hogy milyen módon, milyen hatékonysággal, milyen áron tudunk energiát előállítani. A kőolaj és a szén készletei kimerülőben vannak, ugyanakkor az emberiség energiaszükségletei nemhogy nem csökkennek, de valamelyest még növekszenek is. "Fontos az úgynevezett megújuló energiaforrások kutatása, de minden egyéb lehetőséget is figyelembe kell venni" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Meggyőződése szerint az EITI prioritásai közé tartozik majd a környezetvédelemmel és szennyeződésekkel kapcsolatos technológiák kutatása is. "Magyarországon ezen a területen jelentős eredményeket értünk el, amelyek, remélem, bekapcsolhatók az európai kutatási-fejlesztési projektekbe" - mondta Pálinkás, hangsúlyozva a környezettudatosság fontosságát.

Ötven-száz évvel ezelőtt csupán természetes anyagokat használtak, amelyek lebomlottak, nem terhelve a környezetet. Manapság a minket körülvevő tárgyak döntő többsége mesterséges anyagból készül, ezek lebontására nem készült fel a természet, ezt nekünk kell elvégezni.

"Foglalkoznunk kell a hulladékok nagyon tudatos, szelektált gyűjtésével, feldolgozási technológiák kifejlesztésével, s környezettudatosságra neveléssel kell gondoskodnunk arról, hogy a lehető legkevesebb mesterséges anyagot használjuk a környezet megóvása érdekében" - hangsúlyozta az akadémiai elnök.