A kérdés látszólag egyszerű. Mi van akkor, ha megsérül az úttest? (a rend kedvéért íme a szakszó: burkolat.) Kifejtve: ki a felelős akkor, ha egy építési terület környékén tönkremegy a burkolat? A kérdésben megkerestük az illetékest, Csanádi Csabát a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. közútfenntartási igazgatóját.

A gombamódra szaporodó társasházak, a semmiből kinövő új típusú lakótelepek, pardon, divatos szóval lakóparkok, vagy a ki-tudja-miből meggazdagodottak gyorsan épülő, kacsalábon forgó palotái látszólag varázsütésre jelennek meg. Látszólag. A valóság azonban jóval hangosabb Harry Potter varázspálcájának suhogásánál.

Egy komolyabb ház felépülésekor (de a komolytalannál is) dübörgő kamionok garmadája lót-fut az utcában. A dugig tömött, több tonnás vasszörnyek hátukon a sittel, téglával, vasszerkezetekkel, meg mindennel, ami egy ilyen építkezéshez kell, nemcsak a környéken élők nyugalmát törik szét: az úttest burkolatát is. Ám, míg az ott lakók nyugalmának befoltozásához elég néhány napos csönd a járdarepesztő monstrumok elvonulása után, addig a burkolatnál ez nem elég. Az úttesten keletkező kátyúhoz anyagok és munkaórák kellenek. Ezek pedig, mint Montecuccoli szerint a háború: pénzből, pénzből és pénzből állnak.

A piszokért megvan a felelős

Csanádi Csaba a FKF Zrt. közútfenntartási igazgatója a Hírextrának elmondta, amíg a burkolat nem sérül, „csupán” a teherjárművekről lehulló sitt, föld sár vagy egyéb szennyező anyag okoz problémát, a helyzet egyszerű. Amint az útellenőr észleli (avagy jelzik a cég felé a gondot), a közterület felügyelet bevonásával megindul az intézkedés, azaz megtisztítják az utat. Ha azonban az útburkolat sérül, sokkal nehezebb az ügy. Ilyen estben az út fenntartójára hárul a felelősség.

Ha egy útszakaszon a nagy teherforgalom – mondjuk egy építkezés miatt – megrongálja a burkolatot, akkor az út kezelőjének kell intézkednie. Az utakon bármilyen beavatkozást a közútkezelővel, azaz az adott önkormányzattal kell egyeztetni. Ha a burkolatot javítani kell, a kezelő adhat munkakezdési hozzájárulást, állapítja meg a forgalomelterelést, és az egyéb bontással kapcsolatos részleteket.

Ki korán kel, annak utcája kárpótolt lehet

Az utakat terhelő építkezésekkel kapcsolatban Csanádi Csaba elmondta, ilyenkor a közútkezelő és az építési hatóság általában egybeesik: mindkettő a kerületi önkormányzat. Vagyis ugyanaz a hatóság adja ki a területre az építési engedélyt, aki az előtte futó útért is felel. Ha az út rongálódik, és ezt a rongálódást bizonyíthatóan a megnövekedett teherjármű-forgalom okozta, akkor a hatóság felelőssé teheti az építési vállalkozót és megegyezhet a vele a kártérítésben. Vagyis a helyreállítással kapcsolatos teendőket összehangolhatják. Ám az igazgató szerint, mivel nincsen erre kötelezettség, nehéz behajtani ezt bárkin.

Csanádi Csaba szerint a legbölcsebb dolog, ha az építési engedély kiadásakor a felek előre tisztázzák egymást közt az úttal kapcsolatos kérdéseket. A hatóság az építési engedélyben vagy hatósági engedélyben elő is írhatja a kivitelezőnek az út későbbi rendbetételét, ha azért az építési munkálatok a felelősek. Példaként említette az M0-ás építésénél alkalmazott metódust: az FKF előre kért egy állapotfelvételt a teherautók útvonalára a munkálatok megkezdésekor, majd azok befejeztével is. Így a rongálódásokat a kivitelezőnek kell kijavítani, és az útszakasz minőségét visszaállítani a kezdeti állapotra. A közútfenntartási igazgató ezt a módszert javasolja minden olyan esetben, mikor fennáll annak a veszélye, hogy az építkezés során a teherforgalom a burkolatban kárt tehet.