2024. május 3. - Tímea, Irma

Igazat mond az MNB?

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt számolt be a Magyar Nemzeti Bank felső vezetése az elmúlt hónapokban végzett munkájukról, és a sokakat felkavaró májusi döntésük okairól. Május 26-i ülésükön 8,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatlábat. A dönté
2008. június 6. péntek 13:25 - Góz Tamás


Ülünk a kakiban...

...és próbálunk kimászni. A mostani bankvezetés szerint a 2. Gyurcsány-kormány próbálkozott a Bokros csomag óta először valami használható gondolat végigvitelével, de ennek eredményeként a közvélemény és a jobboldal együttes erővel ripityára verte őket. Viszont, ami épségben maradt belőlük az kezd egy kicsit gyógyulni. A nagyhangú Horváth Ágnes által a kormányon, és az országon átrángatott egészségügyi katasztrófa csomag néhány eleme komoly bevételt hozott a pangó államkasszának. A lakosok kevésbé tömik magukat különböző bogyókkal, többen fizetnek hozzájárulásokat, és a körzeti orvosok is nagyobbra hízhattak a rendszeres vizitdíj bevételekből. Persze bank-országban az egészségünk a legkevésbé fontos napirendi pont.
Mindent azonban nem lehet a külföldre és más okokra fogni. Simor András a hazai inflációs várakozások beragadását, az elmúlt két év költségvetési sokkjait említette magyarázatként.

Az infláció tavaly 8 % volt. Az elnök némi éllel a hangjában említette meg, hogy a szabályozott árak a választási évek kivételével minden esztendőben jobban nőttek, mint a megengedett mérték. A költségek folyamatosan növekednek. A hazai vállalati szegmensben az elektromos áram ára már sokkal magasabb, mint az unióban.
A bérekre rakodó költségek is folyamatosan nőnek. Nekünk akkor lenne jó, ha 3%-kal jobban nem növekedne egy évben, de tavaly sikerült a 8%-ot is megütnünk. Ugyanakkor a szlovákok kibírták 0.2%-kal, a csehek 2.3%-kal. A szakemberek szerint az országos átlagot a szakképzett minimálbérek dobták meg. Persze nem kell rögtön a zsebekben kutakodni, hogy hol is van az a 8% emelkedés. A nettó fizetésünk – már ahol van olyan – csökkent vagy stagnált, az emelkedés csak az adórengetegnek köszönhető. A kormány fehérítési akciói is sokat nyomtak a latba. Az elmúlt két évben sokkal többen fizetnek járulékot, mint az azt megelőzőekben.

De akkor mi változott?

Elindult a gazdaságban egy változási folyamat. Nagyon apró, és nagyon lassú. 2008 végére a költségvetési hiány kisebb lehet, mint a konvergencia-programban leírt összeg. Tavaly, hosszú idő után a magasabb bevételek mellett kisebb volt a hiány, mint azt megelőzően.

Akkor hanyat dőlhetünk?

Varga Mihály (Fidesz) expénzügy-őr szerint azért még ne kiáltsuk ki a Kánaán beköszöntét. A bankosok szerint se!

Jó magyar szokás szerint félő, hogy a választáshoz közeledve megint elindul a pénzszórás. Gyurcsány Ferenc nyerni akar, így valószínűleg mindent meg is tesz majd ezért. A következő négy év miniszterelnöksége azonban már most nagyon sokba fog neki és főleg nekünk kerülni. Simorék félnek attól, hogy a kiadások megint elszabadulnak, és hamar világgá futnak. Ha így lesz akkor megint jól pofára esünk. A mostani megszorításoknak csak akkor van bármilyen pici értelmük, ha hosszabb távon lesz belőlük bevétel, és nem kell mindenkiből mindent kifacsarni.
Szóval, kockázatos időszak következik, már ami az anyagiakat illeti. A banknak ugyan nem feladata a kiadási oldal ellenőrzése, de a kormány által meghatározott kiadási korlátokat ők is el tudják fogadni.

Reméljük a legjobbakat

Lassan a közértbe is úgy megyünk majd vásárolni, hogy a kosarunkba kerülő termékek megfeleljenek a politikai ízlésünknek. Éppen ezért hozzá-nemértő emberek csak bízhatnak abban, hogy jól kereső, jól szituált, jól beszélő bankosok valóban arról beszélnek majd, ami a valóság és nem a politikai hovatartozásuk szerinti propagandát nyomják. Remélhetjük, hogy a következő bankelnök egy másik érából nem fogja előrángatnia a mostani beszámolókat. Talán nem tudjuk meg néhány év múlva, hogy már megint nem úgy történtek a dolgok, ahogy most meghallhattuk.

Remélhetjük a legjobbakat, és azt, hogy az MNB ki tud majd csúszni a jelenlegi politikai nyomás-szörny karmai közül és tud majd függetlenül vigyázni a mi kis pénzünkre.

Közlemény a Monetáris Tanács 2008. május 26-i üléséről
1.. A Monetáris Tanács a 2008. május 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2008. május 27-i hatállyal 8,25%-ról 25 bázisponttal 8,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatlábat.

Indoklás:
A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB 2008. májusi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát.

A jelentésben bemutatott előrejelzéssel összhangban a Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi. Az inflációs kilátások romlását érzékelve a Monetáris Tanács márciusi és áprilisi ülésein a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntött.

Az infláció hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok hatására a korábban vártnál lassabban mérséklődik: 2009-ben, változatlan monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs célt, 2010-ben viszont – amennyiben a felfele mutató jelentős kockázatok nem realizálódnak – elérheti azt. A kibocsátási rés – részben a költségvetési politika kereslet-visszafogó hatására – a teljes előrejelzési horizonton negatív, ami a vállalatok árazási és bérezési döntéseire gyakorolt fegyelmező erejénél fogva segíti a dezinflációt. A külső és belső egyensúlyi helyzet javulása várhatóan mérsékli a gazdaság sérülékenységét.

A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának, illetve ha árazási és bérezési döntéseikben az alappályában feltételezettnél erősebben támaszkodnak a múltban tapasztalt inflációra. Ezt a kockázatot erősítené, ha folytatódna a globális inflációs környezet elmúlt időszakban tapasztalt romlása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megtett monetáris szigorítás – a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére – elősegíti az infláció további csökkenését. A Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait. Mivel úgy látja, hogy az inflációs cél teljesülését a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé mutató kockázatok övezik, az alapkamat emelése mellett döntött. A Monetáris Tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.

MAGYAR NEMZETI BANK
MONETÁRIS TANÁCS

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását