A tudós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjainak fóruma után nyilatkozva az MTI-nek rámutatott: a Nyugati Magyar Tudományos Tanács nevű bizottságot öt évvel ezelőtt hozták létre abból a célból, hogy a Nyugaton élő magyar kutatók aktívabban kapcsolódjanak be az MTA életébe.
"Ez egy nagyon jelentős lépés volt, hiszen míg az akadémia belső létszáma 365-ben van megszabva, jelen pillanatban már 178 külső tagja van, vagyis az akadémia tagjainak harmada külföldön élő tudós" - emelte ki Gulyás Balázs.
Ez egy olyan kapacitást jelent, amelyre építeni kellene, hiszen a külső tagok jelentős része aktív részese kíván lenni az akadémia életének - hangsúlyozta. Példaként elmondta, hogy 2007-ben tehettek első ízben javaslatot a külföldön élő magyar tudósok az MTA új tagjaira, s 20 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel.
Mint rámutatott, hasonló a helyzet a tudományos kutatások terén: a Nyugaton élő magyar tudósok hazai vendégkutatókat vonnak be munkáikba, velük közösen publikálnak neves nemzetközi szaklapokban.
"Rendkívül élő a kapcsolat a belső és külső tagok között" - mutatott rá Gulyás Balázs, megjegyezvén, hogy nem szereti az elkülönítést a külső és belső tagok között. Helyesebb a magyar kutatók közötti kapcsolatokról beszélni.
Az akadémiának a jövőben erre kapcsolatrendszerre sokkal jobban kellene építeni. "A külső tagokat vonjuk be a különböző akadémiai munkákban, például a pályázatok kiértékelésében, a minősítésekbe, így az MTA doktora címre pályázók elbírálására is fel lehetne kérni az akadémia külső tagjait" - mondta.
Az NyMTT ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy Nemzeti Kutatástechnológiai Hivatal keretében már megvalósult ez az együttműködés: több zsűriben magas a külhonban élő magyar kutatók aránya. Gulyás Balázs példaként az általa vezetett az Egyetemi Tudásközpont zsűrit említette, amelyben rajta kívül további négy külföldön élő magyar kutató is helyet kapott.
"A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is ki kellene kérni a külhonban élő magyar tudósok véleményét" - hangsúlyozta.
Gulyás Balázs kitért az Új Magyarország tervre is. Mint mondta, ez Magyarország jelenlegi legnagyobb projektje, az Európai Unió finanszírozza, ugyanakkor nem hallott arról, hogy akár egyetlen külföldön élő magyar kutatót, közgazdászt, közéleti személyiséget megkérdeztek volna. Holott bőségesen van Nyugaton olyan szakember, aki uniós közegben él, s tapasztalataival hozzájárulhatna a terv sikeréhez.
