Roska Tamás az MTA egyik elnökjelöltje

"Mindenekelőtt igen megtisztelő a jelölés. A tisztújító közgyűlés napja, május 6-a után, a választás kimenetelétől függetlenül, szívesen osztom meg elképzeléseimet a sajtón keresztül is, addig azonban nem kívánom befolyásolni a küldötteket nyilatkozatommal" – mondta Roska Tamás az MTI-nek. Az MTA 178. közgyűlése május 6-án három jelölt közül választja meg az Akadémia új elnökét. A tisztújítás a nyilvánosság előtt zajlik, az elnökjelöltek koncepciói és önéletrajzuk az MTA honlapján olvashatók, hogy a teljes köztestület és a nagyközönség első kézből tájékozódhasson a jelöltek elképzeléseiről. "Ebben a dokumentumban az elképzeléseimről leírtam mindazt, amit jelöltként fontosnak tartok" – közölte Roska Tamás.

"Vajon megismételhető-e az a szellemi bravúr, amit a magyar természettudomány elért a XX. század első felében?" – veti fel az elnökjelölt a kérdést. "A Nature folyóirat e századi első számának első cikke szerint a XX. század természet-tudománya Budapesten született! Ha talán túlzó is ez az állítás, megalapozni mindezt, különösen az első világháború utáni időkben, nem lehetett könnyű. A kor tudományos élete legsikeresebbjeinek írásait olvasva levonhatunk néhány tanulságot. Ezek közül kettőt emelnék ki. Az egyik a kiváló középiskoláknak, valamint a műveltség társadalmi presztízsének fontossága. A másik, ami stratégiai szempontból szintén sarkalatos: a gazdaságilag nehéz helyzetű országban az oktatásba és kultúrába való befektetés szükségessége" – írja bevezetőjében.
Koncepciójában Roska leszögezi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nem egy egyesület a sok közül, hanem nemzeti intézmény, a magyar tudományosság letéteményese. A XXI. század elején a kutatás a nemzetközi versenyképesség alapja. A kutatás és fejlesztés bázisát pedig a kutató egyetemi fakultások és a főhivatású kutatóintézetek jelentik. Véleménye szerint Magyarországon a főhivatású kutatás az MTA kutatóhálózatán kívül jelentősen összeszűkült. Ebből a helyzetből kiutat a kutatóhálózat regionális megerősítése jelent, partnerségben egy racionálisan és versenyképesen támogatott egyetemi kutatóhálózattal.

Akadémiánk felelőssége, hogy tanítványainkat alkotó helyzetbe hozzuk – írja koncepciójában Roska Tamás. "Mindenekelőtt azokat, akik itt dolgoznak a körünkben. De kivételes esetben számolnunk kell azon ifjú tehetségekkel is, akik külföldi tanulmányaikat követően, posztdoktorként vagy kutatóként tartósan külföldön dolgoznak, ám szívesen hazatérnének."

Fontosnak tartja az MTA hazai és nemzetközi presztizsének megőrzését. Az intézethálózatban végzett munka folyamatos javítását tartja szükségesnek, drasztikus reformok nélkül.

Különösen időszerű Roska Tamás szerint az államháztartási reformfolyamatokkal való szoros egyeztetés és a konzultáció az azt kidolgozókkal, akár intézményes formában is. Az MTA intézetei számára is sürgeti azokat a szabadabb gazdálkodási lehetőségeket, amelyeket az egyetemek már megkaptak.

Az Akadémia elnökeként a testületekért, a fiatal kutatók helyzetbe hozásáért és a külső kapcsolatokért viselne felelősséget. Az intézethálózat felelőse az MTA főtitkára lenne, a Vagyonbizottság elnökének felhatalmazását és beszámolási kötelezettségét pedig egy új alapszabály-részben kellene definiálni az elnökjelölti koncepció szerint.

Javaslatokat tesz Roska Tamás az új kihívásokra való reagálás módjára is: hogyan lehetne helyzetbe hozni a posztdoktori korosztályt, megnyerni magánszemélyeket, intézményeket a támogatásra, gazdálkodni a meglévő vagyonnal, modern jogvédelmi és marketing ismeretekkel felvértezve hasznosítani a szellemi eredményeket, gyakorlatias módon meghatározni az MTA osztályainak feladatait. Az MTA kutatóintézetei mellé nemzetközi részvételű szakmai felügyelő testületeket javasol. A tehetséggondozást stratégiai kérdésnek tekinti, akár akadémikusi védnökséggel is.

Roska Tamás úgy véli, hogy a kutatás-fejlesztési szint érdemi emelése a központi költségvetési rész növelésével, elsősorban Uniós támogatási forrásokból (például a strukturális alapokból) lehetséges.
A források szinten tartása nélkülözhetetlen az intézethálózat fenntartása és szelektív bővítése, valamint a jogfolytonosság jegyében a testületi közfeladatok elvégzéséért megállapított és a tudomány megbecsülését kifejező, tervezhető tiszteletdíjak érdekében is.

"A kutatás kísérleti eszközeinek szelektív, de lényeges emelésére van szükség. Ez jelenti egyrészt a kísérleti platformok szűkítését, másrészt a szélesebb körű hozzáférést és a színvonal emelését. Mindez a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal alapfeladatainak is részét képezheti, tehát az NKTH-val partnerségben kellene eljárni" – olvasható Roska Tamás elnökjelölt koncepciójában.