Somlyódy László az MTA egyik elnökjelöltje

"Az MTA érdeke, hogy a jelenleginél sokkal aktívabb szerepet játsszon a tudománypolitika és az innováció területén. Az alapkutatások vonalán nemzetközi viszonylatban is jól állunk, ám ahogy haladunk a vállalkozások, a versenyképesség és a gazdaság irányába, pozíciónk egyre gyengül" – mondta, hozzátéve: a Magyar Tudományos Akadémiának – a kölcsönös előnyökre építve – össze kell fognia az egyetemekkel és a vállalatokkal.

Kifejtette: a legfontosabb feladat a két éve indult reformfolyamat lezárása. Ez sok hasznos ismerethez vezetett, de most már itt az ideje a következtetések levonásának, és ezekre is alapozva a módosított akadémiai törvény megalkotásának, ami hosszú távon kiérlelt működési feltételeket biztosít.

Ugyanakkor az intézethálózat visszafejlesztése óriási hiba lenne: a fajlagos, egy főre vetített kutatói kapacitás Magyarországon lényegesen az EU-átlag alatt helyezkedik el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene hatékonyabban működtetni a hálózatot.

"A másfél évtizede megalkotott törvény módosítását számos tényező indokolja: a mára már jelentkező működési zavarok (túlszabályozás, rugalmatlanság, lassú döntéshozás), az ellentmondás az időközben létrehozott új törvényekkel (mint például a felsőoktatási-, a vagyon-, az innovációs- és az államháztartási törvény), és a képviseleti rendszer megoldatlan kérdései, amit az 1994-es törvény óhatatlanul elnagyolt".

Hozzátette: az MTA-nak alkalmazkodnia kell az új feltételekhez, mégpedig a törvény okos módosításával, hiszen ez biztosítja működésének jogszabályi kereteit. Ugyanakkor szükségnek tartja a köztestület bevonását a törvény megújításába, valamint a törvény és az alapszabály harmóniáját. Úgy véli, a reformfolyamat következtetéseinek levonása fél évnél nem vehet több időt igénybe és a törvény módosítására is sor kerülhet legkésőbb 2009 tavaszára.

A megújulási folyamat fontos elemének nevezte, hogy az akadémia kidolgozza saját tudománypolitikai stratégiáját: a tudós testületnek meg kell terveznie, hogy a következő évtizedben milyen irányba fejlesszék az intézethálózatot és a köztestületi piramis egészét, beleértve nemcsak az akadémikusokat és a nagydoktorokat, hanem a friss PhD tudományos minősítéssel rendelkezőket, vagyis a fiatal tehetségeket. Somlyódy László szerint olyan fontos kérdéseket kell eldönteni, hogy milyen lehetőségeket teremtsenek az alulról jövő új interdiszciplináris elképzelések befogadására, az egyetemekkel történő együttműködéseknek vagy az innovatív vállalatokkal való kooperációnak.

Mint mondta, sokkal jobban kellene segíteni a fiatal kutatókat a PhD megszerzése után is. Somlyódy László lényegesnek tartja a hazai és a külföldi ösztöndíj lehetőségek jobb kihasználását, a nagyhírű akadémikusok kapcsolati tőkéjének jobb hasznosítását annak érdekében, hogy a fiatalok olyan helyekre kerüljenek külföldre, ahonnan azután az igényeknek megfelelő tudást hozzák haza. Az agyelszívás megelőzése érdekében szükségesnek tartja olyan ösztöndíjrendszer bevezetését is, amely a hazatérésük után segíti a fiatal kutatók megélhetését kutatóintézetekben vagy vállalatoknál. "A kulcs az, hogy tudásukat itthon hasznosítsuk" – hangsúlyozta.

A tudós beszélt az MTA finanszírozásról is. Mint mondta, az MTA elnöke és főtitkára évről-évre kénytelen a kormánnyal alkudozni. "Ez ma elkerülhetetlennek tűnik, de őszintén szólva a baj az, hogy ily módon nem tudunk kellő stabilitást biztosítani. A kiszámíthatóság lenne az előfeltétele a teljesítmény mérésén alapuló értékelésnek és az átgondolt fejlesztéseknek" – mondta. Ezért alapvető lenne a finanszírozás alapelveiről egy hosszabb időszakra megállapodni. A kérdéshez kapcsolódóan még azt is kifejtette: az intézeteknek az is alapvető érdekük, hogy növeljék az uniós pályázatokból származó, valamint a vállalatokhoz és az innovációhoz kapcsolódó bevételüket.

"Igazából mindezek együttesen tennék lehetővé, hogy számon kérjük az intézetektől a közfeladatok ellátását, szembenézzünk a nemzetközi megmérettetéssel, nagyobb mértékben tudjuk támogatni a tehetségeket és a jövőbe mutató kutatásokat" – magyarázta.

Az akadémikus fontosnak tartja, hogy az MTA többet tegyen a tudományos kutatások társadalmi megismertetéséért. "Noha az adófizetők pénzéből élünk, még mindig kevesen tudják, hogy mire költjük azt, mekkora anyagi és eszmei haszon származik a kutatók munkájából és valójában mi is az Akadémia". Sokkal jobban kell kommunikálnunk a politikusokkal is, de nekik is nyitottabbnak kell lenniük a tudomány irányába" – mondta.

Kitért arra, hogy 2011-ben Magyarország lesz az EU soros elnöke. Mint kifejtette, megfelelő stratégiát kellene kifejleszteni arra, "hogyan használhatnánk ki ezt az alkalmat sokoldalú összefogás révén a tudomány, a technológia és az innováció hazai erősítése, valamint a fiatalok, a tehetségek támogatása érdekében" – hangsúlyozta Somlyódy László.