Fel is út, le is út!

"Szex és pénz a tárgya Feydeau talán legfergetegesebb bohózatának, amely végig az alapkérdés körül forog: ki kit ad el, ki adja el önmagát?" - olvasható a darabról szóló összegzésben.
A történet szerint Bois d,Enghien, akinek állása nincs, de az adóssága rengeteg, elhatározza, hogy szakít szerelmével, a Párizs szerte híres énekesnővel, Lucette-tel, hogy feleségül vehesse Duverger bárónő lányát, aki csinos ugyan, de hozománya még csinosabb. D,Enghien azonban nem meri bevallani az igazat, s "a kezdeti kis hazugságokból először hógolyók, majd lavinák támadnak".

Milyen félreértésekhez vezet egy csokorba rejtett gyűrű? Miért fontos bútordarab a szekrény, és hány ajtó szükséges feltétlenül egy igazi párizsi szalonban? Mi történik akkor, ha a szereplők számánál eggyel kevesebb a nadrágok száma, és hogyan lehet gondoskodni eme ruhadarab igazságos elosztásáról? Ki üldöz kit és miért? Miért bukkan fel folyton egy revolver, és vajon elsül-e? - ezekre a kérdésekre ad választ az előadás.

A produkcióban fellép többek között Csomor Csilla, Jegercsik Csaba, Végh Péter, Pavletits Béla, Moór Marianna, Auksz Éva, Fillár István, Rancsó Dezső és Dániel Vali. A díszletet Szlávik István tervezte, a jelmez Tordai Hajnal munkája, a koreográfus Fincza Erika.

Georges Feydeau (1862-1921), a francia polgári komédia egyik legjelentősebb képviselője Párizsban született. Hétévesen járt először színházban, amelynek világa azonnal elbűvölte. A női szabó című darabját 1886-ban bemutatta a Reneszánsz Színház. 1892-ben egyszerre három művét is műsorra tűzték különböző párizsi színházak, s hamarosan a szerző nevétől volt hangos a város, ő lett a "kacagás királya".

Fáradhatatlanul dolgozott, 1916-ig 39 színpadi művet írt, s szinte mindegyik zajos sikert aratott. Írásaiban bonyolult, pergő, leleményesen és gondosan kidolgozott cselekmény, szellemes párbeszédek, kacagtató bonyodalmak, szerepcserék és véletlenek, s a klasszikus bohózatok jól ismert szereplői (felszarvazott férj, ostoba feleség, könnyűvérű nőcskék, ügyefogyott szerető) jelennek meg.

Színműveit a világ számos pontján bemutatták. Amikor a Vígszínház 1899-ben műsorára tűzte az Osztrigás Micit, a darabot egyenesen pornográfnak minősítették. Ennek ellenére máig talán ez Feydeau legnépszerűbb műve, noha számos más darabját is bemutatták a magyar színpadokon (Bolha a fülbe, Az úr vadászni jár, Vigyázz a nőre, Mit jársz meztelenül, A két Champignol, Fernand házasodik, Kézről kézre, A hülyéje).