Hihetetlen, újabb kérdésekkel bombáz a Fidesz
Decemberben 1353, január elején 35, most pedig újabb 90. Összesen 1478 kérdés. Ennyit tett fel a Fidesz szűk három hét alatt a kormány tagjainak. Ezzel a kormányzat parlamenti ellenőrzésének ebben az eszközében rejlő lehetőségeket próbálja – az eddi
2009. január 13. kedd 18:30 - Kesjár Norbert
Több száz köztisztviselő ünnepi ajándéka![](/data/Image/belfold/2009/01/13/fideszkerdes_01.jpg)
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a minisztériumokban hozzávetőleg 700 ember dolgozott azon az ünnepek alatt, hogy ez határidőre elkészülhessenek a kérdésekkel. A kérdések nagy része nem volt éppen aktuális, így talán később is ráértek volna benyújtani, feltéve, ha az lett volna a fideszesek célja, hogy ne terhelje (indokolatlanul, ésszerűtlenül) meg a minisztériumok munkáját. Csak egy példa erre: olyan törvényre is rákérdeztek (jelesül a színháztörvényre), amelyet a parlament alapos, több hétig tartó vita után fogadott el végül.
Amikor a kormányszóvivő közleményében kiemelte ezeket a tényeket, a Fidesz szóvivője cinikusan így reagált: „ha a kormány bármely tagja úgy érzi, hogy túl sok az a munka, amit miniszterként el kell végezni a többszázezres vagy milliós fizetésért, akkor le kell mondani. A miniszterek, az államtitkárok és a minisztériumi vezetők, tisztségviselők azért kapják a fizetésüket, hogy elvégezzék a munkájukat.”
Hol a közpénz?
Szerződések
A Miniszterelnöki Hivatal által kötött tanácsadói szerződésekről nem készül összesített kimutatás, az egyes tételeket összeadva azonban kiderül, hogy az egy évben ténylegesen kifizetett összeg a százmillió forintot is meghaladja. A MeH által megkötött szerződések tartalma nyilvános, közérdekű adatnak minősül és 2002 óta megtekinthető a Hivatal honlapján a Közérdekű Adatok menüpont alatt.
Hétfőn újabb kilencven írásbeli kérdést nyújtottak be a fideszes képviselők a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszternek. Az összes kérdés címe megegyezik: „Milyen haszna volt a tanácsadási szerződésnek?”. Ezekben arra várnak választ Kiss Péter minisztertől, hogy miért szükségesek a MeH által megkötött különböző tanácsadói szerződések.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint ezek a megállapodások teljesen fölösleges pénzszórások, mert az ország nem profitál belőlük, ezenkívül gyanúsnak tartják, hogy szerintük a MeH majd’ mindegyik szerződést volt vagy jelenlegi MSZP-s politikussal (illetve azok cégével) kötötte meg. Példaként említettek olyan megbízásokat, melyek utóbb meghiúsult célra irányultak. Ilyenek voltak többek között az adórendszer átalakításával vagy az Új Tulajdonosi Programmal kapcsolatos tanácsadói szerződések.
![](/data/Image/belfold/2009/01/13/fideszkerdes_02.jpg)
Külön kiemelték Dóra Ottó (az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagja) szerződését, mely szerint a hetven napon keresztül területfejlesztési kérdésekben nyújtott eseti tanácsadásáért több mint 4 millió forintot tehetett zsebre. Megemlítették még a Hócipő című (kormányközeli) lapnak jutatott 4,5 millió forintos ellenértékű szerződést, amelyet az a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának népszerűsítéséért kapott.
A Fidesz legújabb kérdéseinek jogosságát adja az a tény, hogy az átlagember számára nehezen megmagyarázható egy-egy szerződés szükségessége. Az ellenzéki párt képviselői egy olyan népszerű, kormányzati ciklusokon átívelő gyakorlatot firtatnak, melynek megszüntetése közérdek, azonban ez a közeljövőben aligha lehetséges.
A mindenkori kormány ugyanis a „tanácsadási szerződés” jogcímen a hozzá közel álló személyeknek, cégeknek minden évben több százmillió forintot játszhat át. Mindezt törvényesen teheti, hiszen a munkavégzés hiánya, az erkölcstelen szerződés bizonyítása rendkívül nehéz.
Az ellenzék ilyen esetekben a következő lehetőségekkel élhet: folyamatosan napirenden tartja és minél szélesebb nyilvánossággal megismerteti a „közpénz útját”.
Talán erre kellene használni a kormányhoz intézhető képviselői kérdés intézményét, nem pedig az államigazgatás munkájának megbénítására. Ennek felismerése azonban konstruktivitást kíván meg a mindenkori ellenzéktől, amely a Fidesszel szemben is jogosan támasztható követelmény.