2024. április 28. - Valéria

Dedó a városházán

A Fővárosi Közgyűlés megszavazta az új Szervezeti és Működési Szabályzatot. Az ellenzék a dokumentum több pontjával nem értett egyet, az LMP-frakció egységesen nemmel szavazott. Kaltenbach Jenővel, a frakció vezetőjével beszélgettünk.
2010. november 26. péntek 06:35 - Hassan Szihám
Miért döntött úgy az LMP-frakció, hogy nemmel szavaz?

Sok oka van annak, hogy nemmel szavaztunk. Vannak részben formai okok is. A jogi bizottság el is fogadta az indítványunkat, hogy két fordulóban tárgyaljuk, ahogy egy ilyen fontos dokumentumot szokás. Kértük, ne első olvasatra döntsünk, hanem rágjuk át, és akkor majd a következő ülésen, ami egyébként december 15-én lesz, tárgyaljuk ezt újra, akkor már a részleteket illetően. Itt egy hosszútávú, az egész négyéves ciklust meghatározó dokumentumról van szó, ami megért volna ennyit. Ráadásul ez így szokás, nem pedig úgy, hogy áterőltetjük, aztán aki bújt, aki nem.

Tartalmilag is nagyon sok kivetnivaló volt. Én magam 11 módosító indítványt tettem, de mások is nyújtottak be, és még így is maradtak olyan dolgok, amiket sokkal jobban is meg lehetett volna fogalmazni vagy oldani. Emellett van benne jópár megfogalmazásbeli következetlenség is.

Az új SZMSZ a bizottságok jogkörét is eléggé megnyirbálja. Pontosan miről van szó?


Bizottságellenes. Úgy tűnik, mintha a bizottságok nem élveznék a városvezetés bizalmát. Pedig a bizottságoknak éppen az a funkciójuk, hogy a közgyűlés üléseit előkészítsék, tehát hogy könnyebbé, hatékonyabbá, pontosabbá tegyék a közgyűlés munkáját. Mivel a bizottságnál egy szűrőn keresztül mennek az előterjesztések, így a közgyűlés elé kerülő előterjesztések már nyilván magasabb színvonalúak lennének.

Egy másik elem aztán korrigálásra került a vita során, de az eredeti javaslat megszüntette volna a bizottság működési feltételeinek normativitását. Eddig az volt, hogy az SZMSZ-ben rögzítve volt, milyen keret áll rendelkezésre, amivel a bizottság működni tud. Most ezt kivették belőle, de egy módosító indítvány eredményeképpen visszarakták.

Mi lehet a városvezetés célja ezzel a jogcsorbítással?

Elképzelni sem tudom. Én az egész folyamatot nem értem, hogy mire megy ki. Egyszerűen nem látom logikusnak.

Talán a legvitathatóbb eleme az új SZMSZ-nek, hogy megszüntetik az interpelláció intézményét.

Magyarországon a rendszerváltás óta általánosnak mondható a közel 3300 önkormányzat SZMSZ-ében ez az ellenzéki jogintézmény. Elég érdekes éppen egy főváros SZMSZ-ében korlátozni ezt a jogot.

Mennyire fair ez egy demokráciában?


Ha nagyon finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy nem elegáns. Az önkormányzati törvény azt mondja, hogy a képviselő törvényt intézhet, de magát az interpellációt mint intézményt az ÖTV nem ismeri. De hát itt egy húszéves, az egész országra kiterjedő gyakorlatról van szó. Ez az ellenzéki jogok csorbítása.

Sajnos Magyarországon van egy olyan általános felfogás, hogy az ellenzék arra való, hogy a többséget piszkálja. Ezt az ellenzék is így gondolja, és a többség is. Ebből fakad az a lehetetlen helyzet, ami a magyar politika világában általában van. Holott az ellenzéknek az a dolga, hogy a többséget ellenőrizze annak érdekében, hogy jobb döntések szülessenek. Az ellenzéknek nyilvánvalóan ahhoz kéne hozzájárulnia, hogy a jó célok érdekében jó döntéseket hozzanak meg. Ez egy garancia.

Mert ha az ember része egy döntéshozási folyamatnak, időnként farkasvakságban szenved, és nem látja kívülről, hogy mi történik. Az ellenzéknek pont az lenne a dolga, hogy egy másik szemszöget, rálátást biztosítson. De Magyarországon az ellenzék sem ezt csinálja általában, és a kormányoldal sem azt, ami ebből következne, hogy elfogadja ezeket a kritikákat és ennek megfelelően cselekszik. Ehelyett mindketten beássák magukat a lövészárokba, és vadul lövöldöznek egymásra.

Milyen kivetnivalójuk volt még az új SZMSZ-szel kapcsolatban?


Vannak benne kifejezett törvénysértések is. Például az, hogy a főpolgármester irányítja a jegyzőt. Meggyőződésem, hogy ez nincs összhangban az önkormányzati törvénnyel. Ez egészen egyszerűen jogszerűtlen. Ennek ellenére ők ragaszkodtak ehhez, és nem fogadták el az én indítványomat. Ők úgy értelmezik, hogy ez lehetséges és jól van így.

Miért vitatható ez az intézkedés?


A jegyző feladatai közé tartozik a belső ellenőrzés. Az ő feladata, hogy az előterjesztések törvényességéről előzőleg véleményt nyilvánítson, hogy ne kerüljön a testület elé olyan előterjesztés, mellyel kapcsolatban törvényességi észrevételek tehetők. Hogyha igaz, amit az SZMSZ ír, akkor a polgármesternek joga van arra utasítani a jegyzőt, hogy ezt ne tegye. Vagy arra is utasíthatja, hogy tartalmilag mást mondjon.

Emellett a jegyzőnek vannak úgynevezett hatósági hatáskörei is. A jegyző egy kétarcú intézmény: részben hatósági jogkört gyakorol, részben pedig az önkormányzati testülethez tartozik. Akkor ez azt jelenti, hogy a főpolgármester ezek után a hatósági ügyekben is utasíthatja a jegyzőt? Tehát abban, hogy valakinek engedélyt adjon, vagy sem, vagy hogy kötelezzen-e valakit valamire, vagy sem? Ez biztosan törvénysértő, de hát a többség szerint úgy látszik, nem.

A képviselők magaviseletére vonatkozóan is rendelkezik az új SZMSZ. Erről mi a véleménye?

Meglehetősen hajmeresztőek ezek a dedós szabályok. Itt felnőtt, meglett emberekről van szó. Velük kapcsolatban ilyeneket beleírni az SZMSZ-be, hogy nem beszélhet, nem ehet, nem ihat, nem olvashat semmi olyan sajtóterméket, ami nincs közvetlen kapcsolatban az előterjesztéssel, stb., az egy dedó.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását