Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozása tekintetében és szintén elsőséget élvez mindkét nemben szájüregi rákok vonatkozásában. Évente körülbelül harmincezer ember hal meg a dohányzás következtében. Megdöbbentő ez a szám, tekintve, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás és gyilkosság/öngyilkosság együttesen nem szednek ennyi áldozatot. Ám akármennyire is főbekólintó ez az adat, még szomorúbb, hogy hiába van tisztában vele az ember fia: aki egyszer besétált Cigaretta úr csapdájába, többé nagyon nehezen kecmereg ki onnan – már ha egyáltalán ki akar.

Hamvadó cigarettavég

A dolognak ugyanis megvan az az illúziója, hogy mivel egy nagyon hosszú távú folyamatról van szó, a dohányosok számára oly távolinak tűnik az esetleges következmények testközelből való megtapasztalása, hogy gyakorlatilag nyugodt szívvel verik bele az újabb szeget a füstkoporsóba. Ilyenkor hangzanak el az olyan mondatok, mint például: „Ááá, még egy cigi nem árthat!” vagy „Ugyan, mire engem elkapna a rák, már rég halott leszek!”

Drága dohányos társaim, azt a rossz hírt kell közölnöm, hogy ez nem így van. Egyrészt: a dohányzás egészségkárosító következményei folyamatosan és igen hamar jelentkeznek – aki rendszeresen parolázik a méregpálcával, tapasztalhatja, hogy egy-egy lépcsőzés vagy busz utáni sprint is meglehetősen kellemetlen tud lenni.

Ehelyütt kell még megemlítenünk a bőr elcsúnyulását (a sápadtság oka gyakran a dohányzás okozta izom-összehúzódás a bőr kisérhálózatában), azt, hogy a cigarettázó nők fokozott veszélynek teszik ki gyermekeiket, a magasabb rákkockázatot (nem csak tüdő~) és persze nem elhanyagolható az a kevéssé ismert szempont, hogy a dohányosok bőrén tízszer annyi ránc keletkezik, mint a nem dohányzókén.

A meglehetősen markáns konzekvenciát könnyen levonhatjuk mindezekből: a cigi totál szívás. A magyar társadalomnak és úgy a Föld füstölgést kultiváló részének sürgősen le kéne szoknia. Persze, tekintve, hogy például a nők körében húsz év alatt megközelítőleg duplájára nőtt a cigit cuclizók száma, ettől még elég távol vagyunk.

„A dohányzás halált okozhat” – ezt és hasonlókat olvashatjuk a cigarettás dobozok hátulján. Napjainkban körülbelül tizennégy szövegverzió létezik, ezek közül néhány:
- A dohányzás gyilkol
- A dohányzás nagy mértékben függőséget okoz, ne gyújtson rá
- A dohányzás károsíthatja a spermát és meddőséget okoz
Őszintén kíváncsi lennék arra, hogy hány olyan ember van, aki az ilyen elrettentő textusok hatására remegő kézzel rakja vissza a dobozt, és soha többet nem néz még a cigi felé se.

Na, de oldjuk a feszültséget egy kis viccel, afféle üdítő intermezzóval, melyet most rögtönöztem!

- Mit csinál a dúr skála első hangja, ha nagyon elrontotta a gyomrát és émelyeg?
- Dohány. (dó, mint szolmizációs hang, aki ugye hány)

Leszokni? A világ legegyszerűbb dolga, én is leszoktam már vagy tízszer!

Nikotinos tapasz, rágógumi, orrspray és szopogató tabletta: Leggyakrabban a különböző nikotinpótló terápiákról hallani. A nikotintapasz egy általában három hónapos kezelés során a bőrre ragasztva adja át a szervezetnek a szükséges nikotinmennyiséget. Hasonló elven működik a rágógumi, illetve két kevésbé népszerű társa, az orrspray (kellemetlen dolog az orrba fújkálni bármit is) és a tabletta, melynek nem kimondottan kellemes az íze.

Akupunktúrás módszer: Egy hét alatt leszokni?? Ez a technika ezt ígéri. A felkészült akupunktőr három egymást követő alkalommal szúra meg a paciens fülét, és ha minden igaz, az addig nikotinszomjas illető utolsó alkalommal méregtelen szervezettel és cigitől szabad vágyakkal távozik a rendelőből.

Elektromos cigaretta: Szívni kell és „füstöl” is, igaz, nikotinos füst helyett porlasztással előállított vízgőzt. Egészségre tehát nem káros, és állítólag rengetegen élnek is vele. A módszer arra bazíroz, hogy egy dohányosnál a cigaretták nagy része csupán a szertartásos mozdulatsor miatt kerül elszívásra; ilyen alkalmakat hivatott pótolni a röviden csak e-ciginek nevezett találmány.

Eukaliptuszos cigi: Egyesek úgy próbálnak meg leszokni a cigiről, hogy niktontól mentes eukaliptuszos „cigiket” kezdenek el szívni. Én réges-rég találkoztam már ilyennel, úgy emlékszem, nem is volt olyan rossz, de azért ennek a hosszú távú használatától megóvnék mindenkit: állítólag impotenciát okoz.

A Mestermágus nem gyújt rá

Mága Zoltánból heves ellenérzéseket vált ki a dohányzás. A HírExtrának nyilatkozó hegedűművész életében először egy csajozás közben gyújtott rá. "Beleszívtam, és majd’ megfulladtam. Az volt az első és az utolsó cigarettám.” A vonóvirtuóz elárulta továbbá, hogy nem csak ő, egész családja jól megvan a füstölés nyújtotta élvezetek nélkül. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett művésze cigarettázás helyett egy desszert elköltését javasolja a leszokni vágyóknak.

Bár ő sem gyújt rá, jóval elnézőbb a dohányosok iránt az okkultista Mestermágus, Lui Padre. "Tulajdonképpen az őseink is, hogyha kint voltak a természetben állandóan szívták a cigit, rágták a bagót, vagy pipáztak, nem volt semmi gondjuk. Tudom, hogy ez kikészíti az ember egészséget, ennek ellenére úgy gondolom, hogy a dolog fel van fújva. Adjuk meg mindenkinek a lehetőséget, döntsön ő saját maga fölött” – vallja Padre, aki ugyanakkor nem támogatja a gyerekek dohányzását, legalábbis egy bizonyos korig.

Az utca emberét is megkérdeztük. Kati, a huszonhárom éves közgázhallgató lány igen sarkos elképzeléseket vázolt fel lapunknak.

"Nem dohányzom, és nagyon rossz dolognak tartom. Főleg a dohányosok tapintatlansága háborít fel. Ők siránkoznak, hogy muszáj dohányoznuk, mert függők, és rossz nekik, ha nem cigiznek, de arra nem gondolnak, hogy a másik ember meg attól szenved, hogy ők dohányoznak. Szerintem súlyosan kéne őket büntetni, és komolyan venni a tilalmakat" – vélekedik Kati, aki egy ötletét is megosztotta.

"Valahogy meg kéne védeni a nem dohányzókat. Olyan akciót kéne szervezni, hogy a nem dohányzók a dohányosokat a megállókban leöntik egy vödör festékes vízzel, hogy lássák, hogy mit okoznak másnak."