2024. május 3. - Tímea, Irma

Keresik Franklin hajóit

Kanada pénteken bejelentette: expedíciót indít Sir John Franklin brit kutató hajói felkutatására, amelyeknek több mint 160 éve veszett nyoma a Jeges-tengeren. De legalább az Északnyugati Átjárót megtalálták közben.
2008. augusztus 16. szombat 12:15 - Hírextra
Franklin és 128 embere 1845-ben indult az Északnyugati Átjáró felfedezésére, amikor nyomuk veszett. A katasztrófát a történelem egyik legnagyobb mentőakciója követte 1848 és 1959 között, ekkor fedezték fel az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő, a jeges-tengeri szigetvilágon át vezető átjárót.

Az európai kutatók régóta kutattak az Ázsiába vezető rövidebb út után, amely azonban járhatatlan volt a jég és zord időjárás miatt.

John Baird kanadai környezetvédelmi miniszter pénteken jelentette be, hogy Ottawa 75 ezer kanadai dollárral (11,6 millió forinttal) járul hozzá Franklin hajói, az Erebus és a Terror felkutatásának költségeihez.

Robert Grenier, a kanadai Parks Canada vízalatti régésze vezeti az expedíciót a kanadai parti őrség Sir Wilfrid Laurier nevű jégtörőjén. A hathetes expedíció augusztus 18-án indul. Ha az expedíció nem bukkan az eltűnt hajók nyomára, a következő két nyáron két újabb expedíciót indítanak.

Franklin 1845-ban indult a Jeges-tengerre, hogy felkutassa az Északnyugati Átjárót, de hajóinak és legénységének nyoma veszett.

A szakértők úgy vélik, hogy a hajók 1848-ban jártak szerencsétlenül, miután a Vilmos király szigetnél a jég fogságába kerültek és a legénység elhagyta őket, hogy biztonságos helyet keressenek. Az egy évtizeden át tartó, kudarccal végződött kutatást Lady Franklin, a brit királyi haditengerészet és Hudson,s Bay társaság finanszírozta.

Grenier elmondta: az olvadó jég megkönnyíti a kutatást a sarki vizeken, de sírrablók számára is megközelíthetővé válik a valaha járhatatlan Északnyugati Átjáró. Céljuk, hogy megtalálják és megóvják a roncsokat - tette hozzá.

Grenier és csapata úgynevezett szonárral, ultrahangos vízalatti felderítő berendezéssel vizsgál át 380-777 négyzetkilométernyi területen a tengeren, és átkutatja a közeli szigeteket a hajók és a legénység maradványai után kutatva.

Louie Kamoukak eszkimó kutató az "éhen haló fehér emberekről" szóló, a szájhagyomány útján terjedt XIX. századi eszkimó elbeszélések ismertetésével segíti a kutatócsoportot. Az eszkimó öregek szerint a szigetek partjain talált olajfoltok arról tanúskodnak, hogy a pácba jutott legénység fókazsírt használt a főzéshez és a melegedéshez - mondta.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását