Kérdés: a gyalázkodás

Az Ab közleménye felidézte: az Alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak. Az Ab ezért alkotmányellenesnek nyilvánította az Országgyűlés által elfogadott gyalázkodás elnevezésű új büntetőjogi tényállást.

Az Ab határozatának indokolása hangsúlyozta, hogy a gyalázkodás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők.

"Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem. Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni" - olvasható az Ab közleményében a testület állásfoglalása.
Hozzátették: az állam elsőrendű kötelessége "az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme", ez az alkotmányos parancs pedig - a gyűlöletbeszédet érintően - különböző kötelezettséget ró a jogalkotókra, a jogalkalmazókra és a politikai élet alakítóira.

A törvényhozónak meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést megnehezítő és egyúttal jogsérelemmel járó gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szembeni fellépést. Eközben azonban figyelemmel kell lennie a szabad véleménynyilvánítás jogára - hívta fel a figyelmet az Ab.

Mint írták, a jogalkalmazók kötelessége a jogrendszer meglévő, a becsületsértést és a közösség elleni izgatást szankcionáló normáinak alkalmazása. A politikai élet alakítóinak pedig - mint fogalmazott a testület - "következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben".

"Ilyen környezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelődnek, jelentéktelenné válnak és nem képesek jogsérelmet okozni" - olvasható a testület közleményében.

A határozathoz Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak, Kiss László alkotmánybíró különvéleményt írt.

Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, ami lehetővé tette volna a gyalázkodás büntethetőségét. A törvénymódosítás beiktatta volna a jogszabályba a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét. A kormány nem támogatta a törvénymódosítást, Sólyom László köztársasági elnök pedig a törvény kihirdetése előtt megküldte azt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre.