2024. március 28. - Gedeon, Johanna
Aktuálpolitikai kérdésekről és az LMP-n belül meglévő vélt és valós problémákról beszélgettünk Szabó Tímea frakcióvezető-helyettessel.
2010. december 20. hétfő 06:18 - Tóbiás Gábor
Mielőtt képviselő lett, elég sok helyen megfordult a világban, sok helyen dolgozott. Hogyan tudja hasznosítani ezeket a tapasztalatait képviselőként?

A Parlamenten belül is emberi jogokkal foglalkozom így szakmai szinten veszem hasznát eddigi tapasztalataimnak. Másrészről szervezeti, kulturális tapasztalatokat is hoztam. Jónéhány országban, sokféle szervezetnél dolgoztam. Megtanultam olyan közösségben dolgozni, ahol közös a cél, de mindenki a saját szakterületéért felel.

Pesrze nehéz összehasonlítani egy pakisztáni menekült táborban tűző napon végzett kétkezi munkát, egy parlamenti irodában végzett jogalkotói tevékenységgel. A Harvardon végzett munkám annyiban hasonlít a jelenlegihez, hogy bár ott alapvetően kutatásokat folytattam, volt egyfajta diplomáciai vetülete is. ENSZ vezetőkkel, delegációkkal tárgyaltam, feladatom volt meggyőzni őket saját stratégiánk helyességéről. Ott is fontos volt az érdekérvényesítő képesség és a kompromisszumkészség.

Ha már az emberi jogoknál tartunk: Tarlós István télvíz idején száműzte a hajléktalanokat az aluljárókból.

Ezt egy embertelen lépésnek tartom. Illeszkedik a kormány represszív büntetőpolitikájába, illetve abba, hogy a problémák megoldása helyett a szőnyeg alá söprést választják. A kormány szerint, ha nem látunk egy problémát, akkor az emberek azt fogják hinni, hogy az nem is létezik. Az LMP azért jött létre, hogy képviselje azokat a társadalmi csoportokat is, akiknek az érdekérvényesítő képessége sokkal gyengébb, mint a társadalom többségéé.

Az LMP-nek milyen elképzelései vannak a hajléktalan probléma kezelésére?

Szociális bérlakás programban látjuk a megoldást. Rengeteg az üresen álló épület Budapesten, ezeket szociális bérlakásként kellene használni. A lakhatás alapvető emberi jog, és az államnak a jelenleginél nagyobb felelősséget kell vállalnia ezen jog biztosításában. Ennek egyik eszköze lehet egy olyan szabályozás kialakítása, ami ösztönzi a hosszú ideje üresen álló lakások hasznosítását, illetve nem kriminalizálja az ilyen lakásokba beköltöző hajléktalan embereket. A hajléktalanságra nem a tömegszállások, hanem az emberhez méltó lakhatás biztosítása a megfelelő válasz.

Hogyan tudják érvényesíteni az elképzeléseiket egy akkora ellenszélben, amit a Fidesz kétharmados többsége jelent?

Eleve kihívásokat jelent ellenzéki pozícióból politizálni. Egy kétharmados kormánytöbbséggel szemben ez még több feladattal jár. Az LMP konstruktív ellenzéki szerepet kíván betölteni.

Voltak, vannak kisebb-nagyobb sikereink. Bízunk benne, hogy azokat a célokat, amiket a választási kampányban is megfogalmaztuk, valamilyen módon meg tudjuk valósítani. Számos alkalommal sikerült már meggyőznünk a kormánytöbbséget az álláspontunkról.

Mik voltak ezek?

Legutóbb a költségvetés vitája során az LMP nyolc módosítóját fogadták el. Ezzel többek között további félmilliárd forint jutott a nemzeti parkoknak, hozzájárultunk a kortárs zenei kultúra megmentéséhez, segítettük a fogyatékkal élőket és a Rádió C fennmaradását.

De több önálló képviselői indítványunkat is tárgysorozatba vették: például a párt és kampányfinanszírozást érintőt. A migrációs törvénycsomag kapcsán is szép számú módosító javaslatot fogadtak el tőlünk.

Kivel tudnak a legjobban együttműködni a Parlamentben?

Már a választások során is megmondtuk, hogy mi ügyek mentén kívánunk együttműködni különböző pártokkal. Tehát ha akár a Fidesz, akár az MSZP benyújt egy olyan javaslatot, amivel tartalmilag egyetértünk, azt nem fogjuk csak azért leszavazni, mert egyik vagy másik párt nyújtotta be. Ugyanezt a konstruktív politizálást várjuk el a többi párttól is.

Említette a fogyatékkal élőket. Az akadálymentesítés nem áll túl jól, úgy néz ki, hogy nem tudják tartani a határidőket.

Igen, ez egy komoly gond, de sajnos a fogyatékkal élők ügyében számos más problémával is szembe kell néznünk.

Az egyik ilyen, hogy a kormány egész egyszerűen nem tesz eleget a törvényi kötelezettségeinek. Például az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot május óta nem hívták össze, pedig a jogszabály értelmében a kormánynak minimum negyedévenként egyeztetnie kell a különböző fogyatékos ügyi szervezetekkel. Ehhez képest erre május óta erre nem került sor, holott azóta többször változott az Alkotmány, a családtámogatási rendszer, és a munkaügyi szabályozás is, ami a fogyatékkal élőket is érinti. Itt több mint hatszázezer emberről van szó, tehát a társadalom nem egy elhanyagolható részéről.

Tudósítóként is dolgozott, ilyenformán hogyan értékeli a kormány kommunikációját?

Először is szégyenletes a sajtószabadság jelenleg végbemenő korlátozása. Azt már az elején tudtuk, hogy a mi ökopolitikai elképzeléseink nem fognak egybe esni a Fideszével. Viszont rémálmunkban sem gondoltuk volna, hogy a jogállam teljes leépítése kezdődik meg májustól.

A nyilvánosság felé ugyanakkor akadálymentesen működik a gépezet, hiszen anyagi és emberi erőforrások is a rendelkezésre állnak, miközben a közmédiumok a kormány teljes kontrollja alatt vannak. Egyetlen példa: május óta a nem hívtak meg az M1 Este című műsorába ellenzéki képviselőt. Így könnyű a kormány álláspontját kommunikálni…

Nemrég Schering Gábor kijelentette, hogy tisztázni kell a párton belüli ellentéteket. Milyen ellentétek vannak az LMP-n belül?

Az LMP-ben mindig is voltak bizonyos kérdésekben véleménykülönbségek, de ezek nem ideológiai vagy tartalmi jellegűek. Ezek olyan nézetkülönbségek, melyeknek az átbeszélésre épül az LMP. A szervezeten belül mindenki véleménye ugyanolyan fontos, függetlenül attól, hogy honnan jött, hány éves, mi a szakterülete, stb.

Igaz ugyanakkor, hogy egy nagyon fontos szervezeti átalakítással vagyunk adósok. Az elmúlt két évben folyamatosan kampányolnunk kellett. Kezdve az EP választással, aztán májusban a parlamenti választások jöttek, majd októberben az önkormányzati választás. Ez rengeteg anyagi és emberi erőforrást felemésztett.

Sokan elfáradtak, és a kampányok során nem volt időnk végrehajtani azokat a szervezeti reformokat, amelyekre egy fiatal, dinamikusan növekvő pártnak égető szüksége van. Ezek a problémák főképp a nyugalmi időben jönnek elő, és ezek megoldásába most időt, energiát és rengeteg türelmet kell fektetnünk.

Az, hogy egy pártban vannak konfliktusok, természetes. Senki se mondta, hogy mi egyik pillanatról a másikra meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyek egy része az egész társadalmat is megbénítják. A műhelymunka időnként kihallatszik, ez nem ördögtől való. Az alapvető célok viszont közösek, és ameddig ez így van, semmi ok az aggodalomra.

Szabó Tímea
Öt évig újságíróként brit és amerikai lapoknak, valamint hírügynökségeknek tudósított Magyarországról. Később a Harvard Egyetem jogi karának egyik kutatóprogramjához került, először kutatóként, majd kutatásvezetőként. Az ENSZ megbízásából itt fegyveres konfliktus-megelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről folytatott kutatásokat.

2001-ben három hónapig Pakisztánban dolgozott az International Rescue Committee nevű civil szervezetnél, ahol többek között az afgán menekültek kérdéseivel foglalkozott.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás előtt egy héttel tért vissza Bostonba, ahol a támadást követően az afgán konfliktus rendezésével kapcsolatosan folytatott kutatást. Az amerikai bombázások befejeztével Afganisztánba költözött és Kabulban egy ideig a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott együtt. Feladata az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítése volt. Néhány hónappal később csatlakozott a CARE International szervezetéhez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett.

2003 őszén visszaköltözött Magyarországra, majd 2004 elején csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottsághoz, ahol közel négy évig koordinálta a Menekült Programot. 2008-ban a Lehet más a politika! nevű mozgalom egyik alapítója volt, majd annak párttá válása után választmányi tagja. A 2009-es európai parlamenti választásra az LMP és a Humanista Párt közös listájának vezetőjévé választották.

A 2010-es országgyűlési választásokon az LMP országos listájának 6. helyéről került be a parlamentbe. A párt országgyűlési frakciójának 2010. május 10-ei ülésén frakcióvezető-helyettessé választották.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását