Nigéria kincsei

Nigéria majd egymillió négyzetkilométeres területén hatalmas mennyiségű olaj rejtőzik, elsősorban a Nílus deltájában. Az ország Afrika harmadik legnagyobb gáz- és olajkitermelője, (csak Egyiptom és Algéria előzi meg), a világ nyolcadik legnagyobb olajexportőre. A kontinens piacának 37 százalékát, míg világpiac 3 százalékát birtokolja (ebből is látszik, hogy a hazai termelés jóval nagyobb részét exportálja, mint az említett két ország). Mindez nem is rossz arány, annak ellenére hogy az exportra szánt mennyiségnek mindössze háromnegyede változik ténylegesen dollárrá - legalábbis a kormány számára (ennek okairól lejjebb).



Eme jelenség nem volt mindig így, és a nemrég felfedezett energiahatalmat sajnos a kincs-átok sújtja. Bár GDP adatok szerint a világ 37. leggazdagabb országa, mindez 170 milliónál is több emberre leosztva azonban nem elég, főleg úgy hogy az olajpénz mindössze a lakosság 1 százalékához ér el. A GDP negyven, a kormány bevételeinek nyolcvan százaléka ebből jön, de a különböző bányászott földkincsek és nálunk egzotikusnak számító növények exportja is nagy mértékben van jelen. Azonban gáz és olajtermelését Nigéria akár a háromszorosára is emelheti, már ha minden most futó projekt a terv szerint beteljesül.

A Gazprom terjeszkedne

Az egyre növekvő olajexportot megszimatolva a Gazprom gondolt egyet és új, afrikai színteret kívánt nyitni az energiahordozókért folytatott háborúban, méghozzá nigériai kezdéssel. A 2.5 milliárd dollárra tervezett beruházást várhatón március vége fele írhatják alá, így a Gazprom hivatalosan ekkor szállhatna be a vállalkozásba, már ha minden jól megy. Bár ennek előzményeként a Nigériai Nemzeti Petróleum Társaságnak (NNPC) volt már egy szerződése szeptemberben a Gazprommal, de az csak gázfeltárásra és feldolgozott olajra volt érvényes. A most létrejövő szerződés szerint a tulajdoni megoszlás a NNPC és a Gazprom között 50-50 százalék lenne.

Sokak szerint Oroszország azért terjeszkedik Nigéria irányába, hogy jobban ellehetetlenítse Európa gázügyileg tőle függő részét - tehát újabb hadmozdulat az energiaharcban. Ebben lehet valami, ugyanis a francia Total már jó ideje jelen van a nigériai piacon (az amerikai Exxon Mobillal egyetemben), és az angol-német Shell is nemrég kötött egy 1,7 milliárdos finanszírozási egyezményt Nigéria Bayelsa megyéjének olajkitermelésével kapcsolatban, amitől 1 milliárd hordó olajat várnak.

Azonban energetikai körökben korántsem akkorák az ellentétek, mint politikai szinten. A nigériai Total-részleg igazgatója, Guy Maurice elmondta, hogy már mindkét oldallal közölte, hogy szívesen beszállna a projektbe, hisz a Total már sokszor dolgoz hott együtt a Gazprommal. A hatalmas összegek egyébként nem csak kitermelésre hanem K+F-re és az infrastruktúra fejlesztésére is fordítódnak - hisz ez az ország egyik Achilles-sarka.

A nép mint akadály

„Nigéria kulcsfigurává válhat a globális energiaüzletben, ha akadályait eltávolítják” - fogalmazott az egyik gázipari óriásvállalat vezetője most szerdán, a nigériai olajtárgyalások során. Mint azt az országban mindenki tudja mindössze két „akadálya” áll az olaj és a gáz előtt: a siralmas infrastruktúrai viszonyok és a nép.

Hiába van Nigériában a világ leggyorsabban terjedő telefonhálózata, a lemaradás így is hatalmas. De nem csak a kommunikáció terén: az utak nagyrészt járhatatlanok, kevés a reptér, az autóállomány még az országútnál is öregebb, és az emberi szaktudás is komoly hiánycikk. A fejlesztések látszólag bármennyi pénzt képesek volnának elnyelni és a válság idején igazi kihívás megfelelő mennyiségű tőkét invesztálni bele.

A másik hatalmas akadály maga a nép. A fent, és eme cikkben már említett okok miatt az olajfúrók, szállítók, gázvezetékek elleni támadások általánosak. A termelőknak a védelmi pénz fizetése mellett is komoly őrséget kell állítaniuk (akiket könnyű megkenni), de még ezek mellett is mindennaposak az összecsapások, és az emerrablások, mivel több tucat csoport tör ellenük, akik közt elég kevés az összhang.

Szerdán például az Agip helikopterére lőttek fegyveresek, kedden pedig Port Harcourtban raboltak el egy egyetemistát és egy dzsippes nőt - valamint a vallási zavargások is újra kitörőfélben vannak, egyre több halottat követelve. Az össz. export 25 százalékát gerillák kaparintják meg, majd adják tovább feketén. Megoldás egyelőre nincs és nem is látszik körvonalazódni.