2022. július 4. - Ulrik

Újra felfedezett némafilmek

A laikus filmkedvelők számára a némafilmek sora általában kimerül a nagy klasszikusokban: a Lumiére-fivérek ősfilmjeiben, a dán színésznő, Asta Nielsen alakításaiban, Georges Mélies korai fantasztikus filmjeiben (például az 1902-es Utazás a Holdba) és ter
2008. augusztus 8. péntek 07:50 - Varga Szilárd

A népszerű Lumiére, Mélies, Chaplin és a többiek filmjei a maguk nemében nagyon jelentős alkotások, de a némafilm nemcsak a mozgások fényre írását és a nevettetést szolgálta, hanem születtek igazi mesterművek is.

A budapesti Örökmozgó és Tabán moziknak köszönhetően a hazai filmrajongók többek között megismerhetnek olyan filmeket, mint Robert Wiene Dr. Caligari-ja (1919); F. W. Murnau Nosferatu-ja (1922); Fritz Lang Metropolis-a (1927), vagy Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel (1929) című, klasszikussá vált filmalkotásokat. 

Emellett a Kulturbarlang (www.kulturbarlang.hu, www.zenebarlang.hu) hálózat gondozásában DVD-n is megszerezhetővé váltak a némafilmek, elsősorban a német expresszionista rendezők alkotásai.

A filmtörténetben és a filmnyelvi elemek kidolgozásában az első úttörő jelentőségű rendező, az amerikai David Work Griffith volt. Legnagyobb szakmai újítása a párhuzamos vágás és jelenetek alkalmazása és bevezetése. Első két jelentős filmje az Egy nemzet születése (1915) és az Amerika hőskora (1915) volt, de az alkotások fogadtatása a rasszista hangvétel miatt megosztott volt. Griffith következő filmje az 1916-os, monumentális, három órás Türelmetlenség (Intolerance).

A film a szerelemről és az ahhoz intoleránsan, meg nem értően viszonyuló társadalomról szól, és négy történelmi korban játszódik: az első Jézus korában, a második az ókori Babilonban, a harmadik a francia protestánsok Szent Bertalan-éjszakáján történő lemészárolásakor, a negyedik pedig a XX. században. 

Habár a nagy költségvetésű, óriási méretű díszletekkel és neves színészekkel felvonultatásával elkészített Türelmetlenség a korában nem nyerte el a közönség tetszését, D. W. Griffith forradalmi újításai által bekerült a filmtörténet klasszikusai közé.

Az első dokumentumfilmet a szintén amerikai Robert Flaherty jegyzi, az 1922-es Nanuk, az eszkimó című művével. A filmben az inuit eszkimó Nanuk és családja küzdelmes sarkvidéki mindennapjait lehet figyelemmel követni. Igazából a film nem nevezhető dokumentumfilmnek, mert a jelenetek többsége beállított és előre megtervezett volt, és Nanukot is eredetileg Allakarialuknak hívták. De Flaherty alkotása „áldokumentumfilm” volta ellenére is óriási jelentőségű volt, és a korában nagy sikert aratott.

Különös alkotásnak számítanak az első világháború vége és a nácik 1933-as hatalomátvétele között készült német expresszionista filmek. Nagyban építkeznek a 19. századi gótikus irodalomra; témája általában a nagyvilágban egyedül maradó, a társadalom peremére szoruló kisember tragédiája. A fekete-fehér színek, a világítástechnika, a térkompozíció mind-mind a lélek tárgyi környezetre történő kivetülését ábrázolják.

A környezet, a tárgyi világ ellenségesnek tűnik az ember számára. Az expresszionizmus egyben kifejezi a háborúban vesztes Németország helyzetét, a kiszámíthatatlanságot, a nyomort, a bűnözést, a Weimari Köztársaság szürke mindennapjait.

Az expresszionista irányzat első alkotása a közepes tehetségű, színházi rendező, Robert Wiene 1919-es Dr. Caligari (Das Kabinett Des Doktor Caligari) című alkotása. A film egyediségét a sajátos térkompozíció adja: a düledezni látszó házak ferde kéményekkel, mindenre árnyékok vetülnek, a városkép kesekuszaságot tükröz.

A történetben egy különös sorozatgyilkos szedi áldozatait a városban, pontosabban csak a titokzatos bűvészmutatványos, Dr. Caligari és a holdkóros Cezar érkezése óta. A film végén kiderül, hogy csak egy elmebeteg látomásaiban elevenedik meg az egész történet, és Dr. Caligari nem más, mint a városi elmegyógyintézet igazgatója.

Igazából csak a Dr. Caligari számít az egyetlen expresszionista filmnek, ha a képi ábrázolás alapján vizsgálják a korszak alkotásait. Wiene legendássá és kultikussá vált filmje nem hagyta nyugton a későbbi filmes nemzedék rendezőit sem: az első feldolgozás 1989-ben készült, de nem aratott valami nagy sikert, a képi ábrázolás sokban különbözött az eredetitől. 2005-ben képkockáról-képkockára az 1919-es filmet készítették el, de immár hangos változatban.
A Dr. Caligari képi világát több filmhez és zenés kliphez is felhasználták a készítése óta elmúlt 90 évben.

Szintén a német expresszionizmus jelentős alkotásának számít F. W. Murnau 1922-es horrorfilmje, a Bram Stroker Drakula című regénye alapján készült Nosferatu. Murnau filmjei már technikai trükköket sem nélkülözik, a korhoz mérten a legkorszerűbb módszereket használják a Nosferatu-ban, és az 1926-os, Goethe regényét feldolgozó Faust-ban is. Jelentős Murnau-alkotás még Az utolsó ember (Der Letzte Mann, 1924) is.

A némafilmes korszak legjelentősebb német filmrendezője minden bizonnyal az osztrák származású Fritz Lang volt. A rendező olyan kezdeti filmjei is a zsenialitását mutatják, mint Az aranytó, A pókok I. része (Die Spinnen 1.: Der Goldene See, 1919); A gyémánthajó – A pókok 2. része (Die Spinnen 2.: Das Brillantenschiff, 1920); Az éjféli vándor (Der Müde Tod, 1921); vagy a Dr. Mabuse, a játékos (Dr. Mabuse, der Spieler, 1922).

Ezeket követték Lang legnagyobb filmjei: a germán ősmítoszt feldolgozó trilógia, A Nibelungok (Die Nibelungen, 1924), Siegfried (1924), és a Krimhilda bosszúja (Kriemhields Ravhe, 1924), és az első science fiction film, a Metropolis (1927). A világhírű Metropolis elveszettnek hitt jeleneteit nemrég találták meg Argentínában, és a film jogait birtokló Friedrich Wilhelm Murnau alapítvány a teljes, vágatlan film restaurációjára készül. Igaz, már nem némafilm, de az expresszionista stílusba tartozik Lang M - egy város keresi a gyilkost (M, 1931) című bűnügyi filmje is.

Ha némafilmekről van szó, akkor nem szabad kifelejteni a szovjet avantgárd alkotásait sem. A legjelentősebb természetesen Szergej M. Eizenstein propagandafilmje, a Patyomkin Páncélos (Bronyenoszec Patyomkin, 1925), amely az „elnyomó” cári hatalom ellen 1905-ben fellázadó odesszai tengerészek történetét mutatja be (kissé elferdítve az igazságot). Eizenstein nagy filmes újítása, a montázs alkalmazása.

 A korszak másik nagy szovjet filmrendezője Dziga Vertov. Az 1929-ben elkészített Ember a felvevőgéppel (Cselovek sz kinoapparatom) című leghíresebb alkotásában Moszkva egy napját mutatja be a munkástól az orvosig, a születéstől a halálig, a villamostól a repülőgépig. Vertov filmjében is nagy szerepet játszik a montázstechnika, amelynek ő az egyik kidolgozója.

A szürrealista filmek közül a legjelentősebb a spanyol származású Luis Buñuel és Salvador Dalí által közösen készített Andalúziai kutya (Un chien andalou, 1929), amelynek a története meglehetősen zavaros, és nehezen követhető. Buñuel egy álom alapján készítette a bizarr jelenetekben bővelkedő filmet.

A másik jelentős korai szürrealista filmrendező a francia René Clair volt, akinek az első, 1924-ben készített alkotása, a Felvonásköz (Entr'acte) a korszak egyik botrányfilmjévé vált. Egy kritikus mondta Clair filmjéről: „A film máig megőrizte frissességét. Még ma is legszívesebben kifütyülné az ember.”. René Clair tekinthető az első „filmes költőnek”.

A klasszikus némafilmek – habár a széles nézőközönség biztos nem fogja megnézni és megvásárolni a DVD kiadásokat – a fanatikus filmőrültek, illetve a nosztalgiázni és művelődni kívánó emberek számára borítékolhatóan felejthetetlen élményt fognak nyújtani.

Forrás: Napvilág.net, Magyar Hírlap, Wikipédia
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását