Eladható-e a magyar művészet?

"Komoly kihívással néz szembe az, aki a kortárs magyar képzőművészetet akarja a nemzetközi színtéren elhelyezni" - érzékeltette a külföldi piacon tapasztalt nehézségeket Bencsik Barnabás. A Ludwig Múzeum igazgatója szerint a kortárs képzőművészet rendszere "egy hihetetlenül bonyolultan felépített, hierarchikusan rétegzett struktúra", ezért a hazai képzőművészek külföldi megismertetésén dolgozóknak nagyon végig kell gondolniuk, kiket szeretnének elérni, a hierarchia melyik szintjével kívánnak kapcsolatot teremteni.

A kortárs művészeti múzeum vezetője úgy vélte, elsősorban a magyar képzőművészet izoláltságát kell megszüntetni. "Ennek az elszigeteltségnek történelmi okai vannak. A nyolcvanas évek végén a hazai képzőművészetnek semmiféle nemzetközi kapcsolata nem volt, nem tudtunk külföldön is elismert életműveket felmutatni, így a +kortárs magyar képzőművészet+ fogalom határainkon túl nem jelentett semmit" - beszélt a probléma történeti gyökereiről Bencsik Barnabás.

Hozzátette, ezzel az örökséggel ma is meg kell küzdeni: "jelenleg a hazai képzőművészet külföldön nem látható; a létező eredmények egyéni karriertörténetek".

Halasi Rita, a Ponton Galéria vezetője kortárs designnal foglalkozó szakemberként megjegyezte, Magyarországon a nemzeti identitásnak nem része a design-kultúra. "Az utóbbi években talán elkezdődött egyfajta változás, egyes kulturális döntéshozók tudatában a fogalom jobban előtérbe került, de itthon még mindig nincs tudatos kultúrpolitika a design-kultúra mögött" - fogalmazott.

A Ponton Galéria igazgatója elmondta: a nagy európai országokban bevett szokás, hogy nemzeti identitásukat a vizuális kultúrán keresztül definiálják, így a holland vagy a brit design valódi brandként tud működni. Magyarországon azonban állami kezdeményezés híján egyedül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vállalta fel az ügy képviseletét - figyelmeztetett.

"A kortárs magyar képzőművészet erősen alulreprezentált a nemzetközi színtéren, ez közös felelősségünk" - jegyezte meg Pőcze Attila. Mint a Vintage Galéria vezetője elmondta, elmaradás tapasztalható a kulturális területet megismertető kiadványok terén is, így a hozzánk látogató külföldi kurátorok nem tudnak miből tájékozódni, a már megjelent albumok és katalógusok pedig nem jutnak ki a nemzetközi színtérre.

Boros Géza, a kulturális tárca főosztályvezető-helyettese úgy vélte, a művészeti szférában elmaradt a szemléletváltás, ezért továbbra is jellemző az állam mindenhatóságába vetett hit. "Ebben a decentralizált világban, ahol a magángalériák szerepe ennyire felértékelődött, szükség lenne-e külföldi jelenlétük erősebb állami támogatására?" - tette fel a kérdést a minisztériumot képviselő szakember, majd emlékeztetett: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatai is állami segítségnek tekinthetők.

Szoboszlai János, az ACB Galéria vezetője úgy vélte, az állami kultúrpolitikának segítenie kellene "lendületet adni", a magángalériák külföldi jelenlétének megerősödéséhez, Jovánovics Tamás képzőművész azonban az önálló kezdeményezések fontosságára hozta fel egy 21 éves finn alkotó példáját: az egyik nagy külföldi versenyt megnyerő fiatal művész elmondta neki, csak ebben az évben 58 nemzetközi pályázaton indult.

A Balassi Intézet aulájában látható kiállításon az érdeklődők a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett fiatal festőművészek - Bedőcs Zsolt, Dénes Ágnes Dóra, Jakucs János, Kalas Zsuzsa, Kiss Adél, Könyv Katalin, Miklós Hajnal, Rolik Ádám, Veres Adrienn és Wagner Gábor Márton - alkotásaiból láthatnak válogatást.